Századok – 1918

Értekezések - MADZSAR IMRE: Ernuszt János és háza Budán 56

58 MADZSAR IMRE. Álljon itt néhány tárgyi észrevétel az oklevelünkben feljegyzett adásvétel objektumáról és jogi személyeiről. A Szent Katalin szűz és vértanú nevét viselő czéhház fekvéséről tudtommal eddig nem volt adatunk. Maga a testület 1506-ban is említtetik, a mikor Tordai Salatiel királyi nótárius 200 frt. ötperczentes kölcsönt vesz fel tőlük.1 A sziavon bán háza, mely oklevelünk szerint e czéhház szomszédságában és Szent György kápolnája közelében, boltok között (inter institas) feküdt, az utóbbi kápolna helyének újabb meghatározása alapján a mai Tárnok- vagy Üri-utczának, a régi Olasz-, illetőleg Mindszent-utczának a mai Dísz-térre torkolló részében lehetett.2 Oklevelünk kiállítója a budai bíró tisztét 1457-ben, 1461-ben és 1475-ben viselte. Az utóbbi év szept. 22-én még oklevelet állít ki, okt. 23-án már Wosther György nevű utódával találkozunk s így a már háromszor bíróviselt és bizonyára koros Münzer János halála alighanem e két dátum közé teendő.3 Nem ismeretlen előttünk a vevő személye és származása sem. E család, úgy hiszem, a Brünn mellett fekvő Königsfeldből vándorolt Pozsonyba, hol Königsfelder Lajos neve 1442 és 1467 között a város tisztviselői sorában sűrűn fordul elő. A két legfőbb tisztség kczül a bíróit öt, a polgármesterit négy ízben viselte.4 Egy »Martinus Kunigsveld de Pusonio« 1452-ben a bécsi egyetem hallgatója.* Budai rokonuk nevét »Nicolaus Conigzfelder« alakban olvassuk oklevelünk történetileg legfontosabb személyének, Ernuszt Jánosnak 1476 márczius 2-án és 3-án 1 Orsz. ltár Dl. 21569. 2 Régibb íróink (Rupp, Salamon) a Szt. György-kápolnát tudvalevőleg a mai honv. ministerium homlokzatának helyére tették, míg Díváid szerint (Budapest művészete 80.) a Dísz-tér északi oldalán feküdt. #

Ugyanő a mai Tárnok-utczát tartja a régi Olaszutczának, az Úri-utczát pedig a régi Mindszent-utczának, míg azelőtt megfordítva hitték. 8 Orsz. ltár Dl. 15196, 15670, 17675 és 17733- Rupp Jakab (Buda-Pest helyrajzi tört. 1868. 233.) az első oklevél évszámát hibásan 1450-nek, a harmadikban pedig a bíró nevét Aruntzernek olvasta. Mindkét hiba átment Salamon (Budapest tört. 1885. III. 334.), az utóbbi pedig Nemes Antal (A budavári főtemplom tört 1893. 92.) müvébe, a hol már Aruntyer János lett belőle. 4 Ortvay T., Pozsony város tört. 1894.' III 379. s к. Ugyanő, mint a család esetleges származási helyét, a bajor-, szász- és poroszországi ilyennevű helységeket említi, melyeknek sorát a badeni és morvaországi K.-del egészíthetjük ki. Legközelebbeső föltevés az utóbbira gondolnunk. 6 Fraknóí, Magyarorsz. tanárok és tanulók a bécsi egyetemen. 1874. 51.