Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 539

történeti irodalom. 539' nak a fenti czímű munkája alapján Görgey Arthur politikáját világítja meg. A Tenger. 1918. 1. fűz. Németh József : A délszlávok és a tenger. Főleg a szerbeknek az Adria felé irányuló aspiratióiról szól. — Okolicsányi László : Haditengerészetünk magatartása a világháborúban. (1917 nov. 15-ig.) A partvédelem eseményeinek clironologikus felsorolása a veszteségek s az elért eredmények föl jegyzésé vei. 2—3. sz. Szabó László : Tengerfehérvar. Zaravecchia szórványos történeti adatainak összeállítása. Ott fogadták Kálmán király menyasszonyát, Buzillát ; téves azonban az a hagyomány, hogy Kálmán ott ülte esküvőjét vagy hogy ott megkoronázták volna. 1202-ben a keresztesek elfoglalták és elpusztították. 4—5. sz. Kankovszky Ede : Dunai hajórajunk a világháborúban. A hajóraj érdemes ténykedését méltatja a Szerbia és Románia ellen folyt küzdelmekben 1917 tavaszáig. 6—7. sz. Domanovszky Sándor : Duna-Feketetengeri kereskedelmi hajózásunk múltjáról. Kimutatja, hogy a levantei kereskedelem sohasem vonult a Duna vonalán. Hajózásunk régebben csak a német hajózás függeléke s csak Bécs és Buda közt volt nevezetesebb. Délebbre a természeti viszonyok és a városok hiánya akadályozta kifejlődését. Csak a spanyol örökös háború teremtette meg azt a törekvést, hogy a keleti kereskedelmet hazánkon át bonyolítsák le s irányította a figyelmet viziutainkra. Hasonló tervek merültek föl a continentalis zárlat idején is. Folyóink szabályozatlansága és primitiv hajóépítésünk még a XVIII. század végén is legyőzhetetlen akadálya volt a fejlődésnek. Ennek következtében s mert nyílt kapunk csak az Adriánál volt, kereskedelmünk inkább arra irányult, mint a Fekete-tenger felé. 8—9. sz. Réthly Antal : Az 1667. évi ragusai földrengés. Összeállítja a reá vonatkozó históriai adatokat. Az Újság. 1918. 193. sz. Wallesz Jenő : A száműzött Görgey. Görgey Istvánnak a M. T. Akadémia kiadásában megjelent »Görgey Arthur a száműzetésben« czímű munkájáról ismertetés. Budapesti Hirlap. 1918. 226 sz. Takáts Sándor : A Zrinyi-urfiak. A bán két árvájának, Zrínyi Miklós és Péter neveltetéséről és iskoláztatásáról ír. — ö. Eötvös és Montalembert. Concha Győző : »Eötvös és Montalembert barátsága« cz. művének ismertetése. — 225. sz. Sebestyén Jenő : Magyarország a háborúban. Ismerteti Kuyper Henriette »Hongarije in oorlogtijd« сгний munkáját. Budapesti Szemle. Július. Wlassics Gyula : Ausztriának viszonya Magyarországhoz. Sosnoky Tivadarnak a Westermanns Monatshefteben megjelent czikkét rostálja meg ; a fejtegetés sarokpontja a pragmatica sanctio. — Csengeri János : Ponori Thewrewk Emil emlékezete. A M. T. Akadémiában tartott emlékbeszéd. A család története kapcsán megemlékezik Th. Józsefről is, a kinek történetírásunk munkásai között is előkerül a neve. -—• Divéky Adorján: Magyarok és lengyelek а XIX. században. A 48-iki mozgalmakat veszi sorra. A februári forradalom szele megérintette a lengyeleket is. Kossuth április 12-én jelentette ki, hogy a lengyel ügy magyar ügy. A prágai szláv conferentia azonban némi szakadást hozott a két nemzet között. Meglátszott ez a bécsi parlament elé menő magyar küldöttség sorsán. A magyar szabadsághareznak mindamellett lelkes hívei voltak a lengyelek között. Falkowszky naplója pontosan tájékoztat a lengyel actio munkájáról : az első megállapodás a bártfai és eperjesi bizottságok elé utalta a lengyel önkénteseket. Ezeknek határszámul