Századok – 1918
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 539
540 történeti irodalom. 540' I200 embert állapítottak meg. Bem eredeti terve egy lengyel-szláv legio volt ; a lengyel legio megalakulását elvi és személyi okból ellenezte. Ez a merevség idézte elő a Bem elleni merényletet. A legio szervezésében egyre nagyobb szerephez jutott Wysocki. A párisi actionak egyik akadálya Teleki húzavonája volt ; egyetlen eredménye Dembinsky megnyerése. Kossuth terve, hogy Mieroslawsky is Magyarországba jusson, a viszonyok előhaladottságán megtörött. — Tompa Mihály Fekete könyve. A jászóvári káptalan letétjének teljes közlése : anekdoták, melyek inkább személyi, mint kortörténeti érdekkel bírnak. — d. : Az első isonzói csata. Lukachich altábornagy könyvének ismertetése. Augusztus. Balanyi György : XIII. Leó pápa és a római kérdés. A római kérdésnek pontos történetét adja krónikás sorrendben. — Kéky Lajos : Magyar költői versenyek. A magyar irodalom történetéből ismert költői versenyek tartalmi ismertetése. — Divéky Adorján : Magyarok és lengyelek a XIX. században. Dembinsky működését ismerteti a Danzer-kiadás alapján. A katonai segítségen kívül politikai szerepe is volt a lengyelségnek a magyar szabadságharczban. Czartoryski herczeg megállapodást segített létrehozni Teleki és a csehek között. A csehek merev és túlzó törekvései azonban a magyar köztársasági kormánynak elfogadhatatlanok voltak. Sikeresebb volt a szerbekkel való békéltetés ; de egyrészt Teleki túllőtt a czélon, másrészt Perczel hadseregének mozdulatai hiúsították meg a megegyezést. Az orosz beavatkozásnak első sorban Miklós czárnak minden szabadságtörekvés ellen forduló haragja volt az oka. Galiczia függetlenségének gondolata nagyon is érzékenyen érintette Miklós lengyel politikaját. Az osztrákok azonban épen Miklós czár actióját akarták siettetni azzal, hogy a lengyel önkéntesek számát és jelentőségét túlozták. — Lévay József. Kegyeletes hangú nekrolog. — d. : Világpolitika. Balanyi könyvének ismertetése. Helyreigazító megjegyzései vannak Bismarck politikájára vonatkozólag és az olasz actio megítélésénél. — s : Háború és költészet. Sikabonyi Antal könyve rosszul megírt, zavaros munka ; se a háborús költésre, se a háború érzelmi megítélésére vonatkozólag nem osztja a bíráló a könyv felfogását. — Zolnai Béla : Angol-magyar érintkezések. Fest Sándor értekezésének tartalmi ismertetése. — S. K. : Giordano Bruno. Szemere Samu akadémiai kiadványát ismerteti. Szeptember. Berzeviczy Albert : A nemzetiségi kérdés és a háború. A bécsi »österreichischer Politischer Verein« körében tartott előadás : különösen az entente-államok nemzetiségi politikáját tekinti át, ellenséges megvilágításban. — Divéky Adorján : Magyarok és lengyelek a XIX. században. A szabadságharcz végén nehézzé vált a lengyel legio helyzete. A magyarok lassankint a béke akadályát látták bennök. Wysocky tehát elhatározta a legio feloszlatását : Szerbián keresztül mentek török földre. Lengyelek kísérték Kossuthot távoztában. Kossuth állandóan rokonszenvvel nézte a lengyelek ügyét; Görgey merev katona volt, származása sem tette lengyelbaráttá, Dembinsky szerepe gőgjét sértette : innen az a megdöbbentő keményszívüség, a melylyel az aradi lengyel tartalékot elutasítja. Az elnyomatás korában Smolka Ferencz 1861. évi reichsrati beszédje a lengyelmagyar barátság megnyilatkozása. Az 1863. évi lengyel forradalom a magyar emigratiót közelről érdekelte. Kossuth erős agitatiót fejtett ki a lengyel ügyért : az 1859-ben Moldvába küldött fegyvereket felajánlja a lengyeleknek ; rajta van, hogy a lengyel-ügy ne maradjon orosz ügy ; sürgeti a magyar legio megalakítását a Galicziában
