Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Alkotmány - 538

538 történeti irodalom. 538' szak végén úgy az elnök, mint az alelnök a nyilvánosság előtt szóval, majd Írásban is külön köszönetét fejezte ki a gyorsíróknak pontos és fárasztó munkájukért. Az 1865-iki kolozsvári országgyűlésen már csak magyar gyorsírókra volt szükség, Pesten pedig 1865-ben Sennyey, a helytartótanács elnöke, szerződéses viszonyban álló gyorsirodát létesít, mely 1868-ban végre a parlament lényeges alkotó részét képező államhivatallá alakult át. Azt hiszem, nem lehet feladatunk e helyütt Gopcsa művének paedagogiai anyagát is tárgyalni, mely mellett statisztikai adatok és egy a magyar gyorsírástörténet kútforrásait összegező okmánytár egészíti ki az áttekinthetőség ellen itt-ott vétő, de egyébként alapos művet. Dr. Gopcsa László könyve ép oly hasznos a gyorsírószakembereknek, mint a mily érdekes a laikusnak és nélkülözhetetlen a magyar közélet porondján küzdő szónokok eszméinek historikusa számára. Dr. Wagner József. folyóiratszemle. A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve. 19171 Trencsény Károly : Iványi István emlékezete. Nekrolog a kiváló helyi monographusról. — Frey Imre : Görög pénzeknek Bács-Bodrog megyében lelt barbár utánzatai. 6 tetradrachmon és 4 kisebb pénzdarab leírását adja. — Emléklapok az aradi várfogságból 1849—50. Zákó Istvánnak ;emlékalbumát ismerteti, melyet nejének küldött. Akadémiai Értesítő. 1917. nov.-decz. Heinrich Gusztáv : Arany János és az Akadémia. Adatok Arany főtitkári működéséhez és a »Buda halálá«-nak bírálata. 1918. jan.-febr. Szentpétery Imre : Szent István pécsváradi és pécsi oklevele. Kivonat székfoglaló értekezéséből, melyet külön ismertettünk. — Körösi Sándor : Az Áfium vitás pontjai. Ferenczi Zoltánnal szemben a ki Busbeck hatását látja Zrínyi munkáján, azt vitatja, hogy a mi Zrínyinél és Busbecknél közös, az mindkettőjüknél Macchiavellitől való. Az elveket tőle vették át. Busbeck Zrínyi átvételeihez csak a keretet adta meg. Márcz.-ápr. Ferenczi Zoltán : Még egyszer Zrínyi és Busbequius. A Vegetius-idézetek alapján, melyeket Zrínyi Busbeck művéből vett át, arra a következtetésre j ut, hogy valószínűleg Busbeck 1581-iki kiadását használta. Jún.-aug. Heinlein István : Spárta és Athén a 480-iki perzsa háború után. A dolgozat egész terjedelmében is megjelent a Történeti Szemle 1918. 3—4. füzetében s ott fogjuk behatóan ismertetni. — Balta István : Bolyai Farkas levele Kendeffy Ádámhoz. A levél 1824 febr. 24-én kelt s az író fiára vonatkozó adatai miatt érdekes. Szept.-okt. Tompa Mihály letétjének fölbontása Jászóvárott, 1918. máj. 21. Közli Takács Menyhért és Berzeviczy Albert beszédeit, melyeket a hagyaték fölbontásánál mondottak. Alkotmány. 1918. 215. sz. (tb.) Görgey, a száműzött. Görgey Istvánnak, »Görgey Arthur a száműzetésben« czímmel az Akadémia kiadásában megjelent műve nyomán Görgey Arthur lelki világát jellemzi. — 222. sz. (tb.) Görgey, a politikus czímmel Görgey István-