Századok – 1918

Történeti irodalom - Gopcsa László: A magyar gyorsírás története. Ism. Wagner József 536

536 történeti irodalom. 536' levél kifejezéssel foglalkozik, mely diplomatikánk egy érdekes oklevélfajának, az u. n. litterae revisionales-nek régi magyar neve. — Pais Dezső az Ugrón név eredetét fejtegeti. Ez nem egyéb, mint a cseh és délszláv ugrin, azaz magyar. — Sebestyén Gyula : Rovásírásos nyelvemlékek czímen összefoglalja a rovásírásra vonatkozó kutatások eredményeit s a kétségtelenül hiteleseknek tartható emlékekről értekezik. — Tagányi Károly értékes adalékokat szolgáltat az Etymologiai Szótárban tárgyalt, krónikáinkban előforduló Bua és Bucna személynevek ismeretéhez. — Viszota Gyula a kéziratok és a nyomtatott szövegek összehasonlítása alapján érdekesen mutatja be, hogyan dolgozta Széchenyi röpiratait és könyveit. — Hóman Bálint az okleveleinkben előforduló miszkál szóról kimutatja, hogy az körülbelül 4.5 gr-os arab súlymérték volt, egyszersmind az ilyen súlyú arab aranydinárt is jelentette. — Karácsonyi János a Fény, Fényes : Fövény, Fövenyes és a Kusid : Kasod neveket magyarázza. — Madzsar Imre a Halmágy helynévben a Halom származékát látja. Tolnai Vilmos. Oopcsa László : A magyar gyorsírás története. Második, bővített kiadás. 8°, 224. 1. Ära 8 kor. Szeged, 1918. Várnay L. Azok, a kik a magyar művelődésben a gyorsírást még mindig quantité négligeable-nak tartják, dr. Gopcsa könyvének elolvasása után más meggyőződésre fognak jutni. A második kiadás az elsőnek anyagához képest legalább is kétszeresen megbővült. A mű történeti vonatkozásait a következőkben ismertetjük. Az első magyar gyorsíró, Gáti István, rendszere nyomtatásban 1820-ban jelent meg, de praktikus eredménye nem volt, legfeljebb az, hogy a logikára épített universalis nyelv s ennek lejegyzését szolgáló pasigraphia megteremtésére irányuló kíséiletei, a melyet tárgyaló egyik 150 oldalas, 1824-ből való kéziratát maga Gopcsa találta meg a Nemzeti Múzeumban, később utánzóra akadtak Dohnányi Frigyes pozsonyi gymn. tanárban, világhírű zongoraművészünk atyjában. A kor szelleme késztette mulandóságra Danzer József kapitány 1820-ban kiadott latinnyelvű rendszerét is. Kölcsey naplója szerint a kerületi gyűléseken már 1832-ben két gyorsíró működik, de mivel 4 nap kell nekik az áttételre s a napló csak aztán kerülhet nyomdába, még nincs velük megelégedve. A kormánykörök felfogását egyébiránt az országgyűlésen elhangzott beszédeknek egy hivatalos lap útján való terjesztésére nézve híven tükrözi vissza az alsótábla elnökének, Mérey-