Századok – 1918

Történeti irodalom - Juhász Kálmán: A verseczi esperesség betöltése 1743-ban. Ism. Márki Sándor 528

528 történeti irodalom. 528' a harminczadrészt. Ez a feltevés az egymásnak ellentmondó adatokat jól kiegyenlíti s egyszersmind a harminczad eredetét is kellőképen megvilágítja. Az Árpád-kori harminczadhelyeket nem ismerjük. Később mindinkább a határvám fogalmába megy át a tricesima, átvéve a régi nyolczvanad szerepét. A harminczadhelyeken történt a külső kereskedelem megvámolása is, de a mellett a belső forgalom után is tovább szedték a vámot. így az eredeti jelentés egészen elhom ályosodott. Az eredet bonyolult kérdéseinek ilyen gondos és épen ezért sikeres vizsgálata után a harminczad további történetének megírása annyiban könnyebb feladat, mert a később rohamosan szaporodó adatok bősége, nevezetesen a városi levéltárak gazdag anyaga biztos alapot nyújt a minden irányban való tájékozódásra. Tudomásunk szerint Domanovszky tovább folytatja a harminczad történetére vonatkozó szorgos kutatásait. E bevezető tanulmány szép eredményei alapján biztos reményünk lehet arra, hogy további vizsgálódásai tökéletesen fel fogják előttünk tárni a harminczadvám történetét s ezzel ismét előbbrejutunk egy jelentős kérdés megoldásával. Szentpétery Imre. Juhász Kálmán: A verseczi esperesség betöltése 1743-ban. Temesvár, 1916. (Különnyomat a Tört. és Rég. Értesítő 79—128. lapjáról.) Húsz esztendeje már, hogy a Századokban 1

örömmel ismertettem Szentkláray Jenőnek a csanád-egyházmegyei plébániák történetéről írt nagy művét. Sajnos, a nagy vállalat az első, hatalmas kötettel megakadt, pedig arányainál fogva a világirodalomban is majdnem páratlan lett volna. Milyen érdekes és tanulságos részletekre számíthattunk volna a folytatásban, példa reá dr. Juhász tábori lelkész értekezése, a mely most egyetlen mozzanatra, a verseczi esperesség 1743. évi betöltésére alapos és terjedelmes értekezésben vet világot. Előrebocsátván a csanádi vagy »bánsági« püspökség helyreállításának és az espeiességek újraszeivezésének rövid történetét, ösmerteti a »bánság« világi hatósága és a püspökség közt támadt véleménykülönbséget, hogy a verseczi plébániát salvatorianus ferencziekre, vagy világi papokra bízzák-e. Mária Terézia döntése alapján Stanislovich püspök Г743 aug. 28-án végre is a világi Rösch János tábori lelkészt nevezte ki plébánosnak és esperesnek s őt az Ausztriában követett módon iktatta be hivatalába. 1 1898, 830—833.