Századok – 1918
Történeti irodalom - Domanovszky Sándor: A harminczadvám eredete. Ism. Szentpétery Imre 525
történeti irodalom. 527' 1262-iki oklevelét csatolhatjuk. Ebben az utóbbi oklevélben (Fejér, CD. IV. 3. 67. = Wenzel III. 24.) az ifjabb király a Balog-Semjén nb. Mihály ispánnak, Patak várában egy tornyot adományozva, megengedi, hogy az odaszállítandó élelmiszerek és egyéb szükségleti czikkek után se ő, se fiai ne fizessenek a vámhelyeken vámot vagy harminczadot. Arra nézve tehát, hogy a tricesima csakugyan belső vám volt, tulajdonképen ez volna az első egészen kétségtelen hitelességű adat. Minthogy azonban az 1209. és az 1229-iki hamis oklevelek dátumukhoz közeikorú hamisítványok, illetőleg a keltük gyanánt feltüntetett időpontnál csak kevéssel később keletkeztek, felhasználásuk jogos, és így Domanovszky következtetése, hogy a harminczadvám keletkezését a XIII. század elejére tehetjük, mindenesetre egészen helyes. A tricesima keletkezését Domanovszky a győri 1255, illetőleg 1260-iki és az esztergomi 1288-iki vámtarifa alapján vizsgálja. Az esztergomi vámtarifában foglalt tételek fokozatos fejlődés eredményei, mely fejlődést a tarifa részleteinek vizsgálata alapján Domanovszky jól világítja meg. A fontos az, hogy harminczadnak mint értékvámolásnak sem itt, sem a győri tarifában semmi nyoma ; az értékvámolás mint 1 /10 0 rész fordul elő mindkettőben, s később is annak, hogy az árú értékének csakugyan 1/3 0 részét szedik, csak Mária királyné idejében és Zsigmond 1405-iki I. törvényében látjuk biztos nyomát. A név tehát a XIII. század második felében kimutathatólag nem a szedett összeg nagyságát jelöli. E mellett Esztergom káptalani vámhely s külön királyi és királynői harminczadhely is. Ezek az ellentmondások nehezen megoldható probléma elé állítják a kutatót. Domanovszky az ellentmondást helyesen felismerve, a nehézséget azzal a feltevéssel hárítja el plausibilisan, hogy szerinte a királyi vagy királynői harminczad eredetileg a vám jövedelem birtokában levő egyházi hatóságok vámjövedelmének bizonyos része volt, még pedig úgy látszik, hogy a tributum fori-ból vette eredetét. Ennek az eredetnek a nyomai a harminczad későbbi történetében is mutatkoznak, így a brassói huszadkönyv szerkezetében is, mely határozottan arra vall, hogy hétről-hétre a hetivásárral kapcsolatban jegyezték be tételeit. Másfelől pedig, ha eredetileg a XIII. század elején II. Endre korában a tricesima, nevének megfelelően, csakugyan az érték ]/зо része volt, — amit II. Endrének 1235-iki oklevele alapján elfogadhatunk — fel kell vennünk, hogy a fogalom később eltolódott, csak a név maradt meg. A Domanovszky megállapítása szerint tehát a tricesima kettős változáson ment át : qualitative, amennyiben az eredetileg belső vámot utóbb határvámmá is tenni törekedtek, s quantitative, amennyiben a II. Endre korabeli 1/30 utóbb '/10 0 -dá lett, mígnem Zsigmond újra visszaállítani igyekezett
