Századok – 1918

Történeti irodalom - Domanovszky Sándor: A harminczadvám eredete. Ism. Szentpétery Imre 525

526 történeti irodalom. 526' hanem e mellett még többíéleképen ellenkeznek is egymással, úgy hogy kiegyenlítésük valóban nem könnyű feladat. A hagyományos felfogás szerint a tricesima az ország határán szedett ki- és beviteli vám volt. Ennek a felfogásnak a helyességét azonban már előbb is kétségbevonták s az lett az újabb következtetés, hogy a harminczad eredetileg nemcsak a határvámot jelenti. A megoldás azonban ennél tovább nem jutott. Mivel a harminczadra nézve korai adat az Árpád-korból kevés maradt s — mint látni fogjuk — részben azok is kétesek, Domanovszky igen helyesen az Ánjou korból indul ki, nevezetesen I. Károlynak a cseh kereskedők részére adott 1336-iki okleveléből, melyben a király meghatározza az utat, melyen a kereskedők árúikkal az országba jöhetnek, s megállapítja a vámhelyeket. Ebben az oklevélben szó van az ország határán (Holicsnál) a behozott árúk után szedendő határvámról s az ország belsejében szedendő vámokról. A határszéli vám azonban itt nem a harminczad, hanem a nyolczvanad (octuagesima). Harminczadot nem a határon, hanem az oklevélben expressis verbis kitett módon az ország belsejében szednek. A nyolczvanad pedig, mint Domanovszky kimutatja, a XII. század folyamán keletkezett — korábbi időkben viszonyainknál fogva nem volt szükség határvámok felállítására — s az Árpád-korban ez maradt a határszéli értékvám. Az 1336-iki oklevél is még mint határ vámot említi a nyolczvanadot, kiemelve, hogy a határon ne bontsák ki a kocsikat s ne vizsgálják a kocsik tartalmát, csak az ország belsejében, ott, ahol harminczadot szednek. Ámde értékvámot a kocsi tartalmának átvizsgálása nélkül megállapítani alig lehet, miből Domanovszky azt következteti, hogy I. Károly 1336-ban formálisan fenntartja ugyan a régi szokást, de annak jelentőségét egyúttal elejti. Az igazi vám ekkor már nem a nyolczvanad, hanem az ország belsejében szedett harminczad. Ezt akarják később a határon is alkalmazni a ki- és behozatalra, vagyis a már előbb meglevő belső vámot, a harminczadot akarják határvámmá is tenni. S hogy vájjon a harminczad korábban is belső vám volt-e, arra nézve a XIII. századi oklevelek adatai igazíthatnak útba. Sajnos azonban, hogy ezek közül a XIII. századi adatok közül, melyeket néhány harminczadmentességi oklevél tartott fenn, épen a legkorábbiak hamis vagy gyanús oklevelekben maradtak ránk. Hamis a harminczad első említését tartalmazó 1209-iki varasdi oklevél és hamis az 1229-iki heiligenkreuzi oklevél is, míg az 1244-iki budai és az 1260-iki lipcsei oklevelek megtámadott hitelességüek. így az első teljesen megbízható adat csak az 1267-iki zágrábi (gréci) oklevélé lenne, a melyhez még István ifjabb királynak