Századok – 1918
Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az 1522-ik országgyűlés és törvényczikkei 495
504 HOLUB JÓZSEF. kori országgyűléseink között ez az egyetlen példája e különös gyűlésnek.1 A király az országtól távol volt, hazatértét egyhamar nem is remélhették, az őszi birodalmi gyűlés ideje pedig rohamosan közelgett, a melyre követeket kellett küldeni. Más megoldás nem volt, mint hogy a nádor-helytartó hívjon össze országgyűlést2 s ott foglalkozzanak e fontos ügy rendezésével. Báthori szét is küldte a meghívóleveleket az összes rendeknek. A nádornak helytartói kinevezésében nem foglaltatott benn külön kiemelve az a joga, hogy országgyűlést tarthat, csak általánosságban szólt az a helytartót megillető jogokról.3 A nádori czikkekhez is hiába fordulunk magyarázatért. A 3. pont csak azt mondja, hogy míg új királyt választanak, vagy ha az örökös gyermekkorban marad, akkor kötelessége a nádornak országgyűlést hirdetni. A 10. czikk szerint pedig a király távollétében »mindent tehet és végezhet, a mit a király tehetne, vagy köteles volna megtenni, kivéve a kegyelmezést és egyéb dolgokat, melyek régi rendtartásnál fogva mindenkor egyenest a királyi méltóságra tartoztak.« Az kétségtelen, hogy az országgyűlés egybehívása a király legsajátosabb joga és kötelessége volt, ezt a jogát nem ruházhatta rá a helytartóra s így a nádor-helytartó rendes országgyűlést nem is hívhatott össze. Erre mutat az I. czikk azon rendelkezése, hogy a Nürnbergbe utazó követség érintse Prágát s kérje meg Lajost, térjen november n-ikéig vissza s akkor tartassék majd közönséges országgyűlés (generalis in hoc regno diéta celébretur), valamint az 1 Egy 1517. IX. 21-iki feljegyzés, melyet Szabó D. i. m. 15. lapján (4. jegyzet), a M. N. Múzeum könyvtárában őrzött Fraknóigyűjteményből idéz, ezt mondja : »Brevi omnes Budám convenimus ad dietam generalem, que in superiori particulari diéta indicta fuit.« Nem valószínű azonban, hogy az ez évi Szent György-napi diétára lett volna ez czélzás, mert ez országgyűlésen, a melyről a Miksához jan. 16-ikán intézett levélben már szó van, kellett a törökkel kötendő békességet megtárgyalni s megjelentek itt a lengyel és német követek is. Minthogy azonban e gyűlésen semmit sem határoztak (Szabó : i. m. 14. 1.), valószínűleg egy conventiculum tartatott, mely a súlyos helyzetben mielőbbi diéta összehívását mondta ki szükségesnek s ezt a király hamarosan össze is hívta. 2 Érdekes, hogy mint az országgyűlés összehívója Báthori nem helytartói, hanem nádori méltóságában szerepel. 3 . . . »omni honore atque dignitate pro suis meritis accumulare cupientes omnem authoritatem ipsam locumtenendi dignitatem concernentem eidem usque felicem nostrum redytum concedimus«. (Szabó D. : i. m. 176. 1.)
