Századok – 1918

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az 1522-ik országgyűlés és törvényczikkei 495

az i522-iki országgyűlés és tör vén yczikkei. 505 utolsó czikkből is az tűnik ki, hogy rendes országgyűlés összehívásáról csak a király visszatérte után lehetett szó (»usque terminum, quo prenarrata generális conventio post reditum maiestatis regie celebranda eriU). Hogy a király külföldön tartózkodott, az nem lett volna akadály az országgyűlés összehívására, ha ő is visszatért volna addig, mert az 1523-iki diétát is még Csehországból hívta össze Lajos.1 Másrészt kétségtelen az is, hogy — a mint azt Fraknái Vilmos legutóbbi tanulmányában oly szépen és meggyőzően kifejtette •— a külpolitika irányítására az ország mindenkor közvetlenül befolyást igyekezvén gyakorolni törvényes képviselete útján az országgyűlésen,2

itt kellett dönteni a Nürnbergbe küldendő követség ügyében is, országgyűlésnek kellett tagjait kijelölni s őket utasítással ellátni. A nádor-helytartó, Báthori, tehát meghívóleveleket küldött szét az összes rendeknek, a kik — mint láttuk — meglehetős nagy számban gyűltek ott össze s minthogy az egész országot képviselték, az egész ország nevében — mominc totius regni« — határoztak ott.3 Ez a gyűlés azonban csak particularis lehetett, mert a másik főtényezője, a király, hiányzott onnan ; s azért a rendek megbízólevelüket csak a király utólagos jóváhagyásának fenntartásával állították ki a nürnbergi követségnek,4 a melv az országgyűlésen megállapított utasításokkal Prágába ment, a hol a király részérőlis megkapta a jóváhagyást s csak azután indult Nürnbergbe. S az instructiójuk is, a mely Prágában kelt, szeptember 29-ikén, mindenütt kiemeli, hogy az üdvözlésektől kezdve »nomine regie maiestatis et regni Hungarie«szóljanak.5 Szó sem lehetett itt tehát a királyi hatalom jogkörének csorbításáról, egyszerűen a viszonyokkal való megalkuvás eredménye volt ez az országgyűlés ; az ország nem mondha-1 Szabó D. : i. m. 59. 1. 2 Fraknói V. : A magyar országgyűlések befolyása a külpolitikára. Olcsó Könyvtár, 1881—1883. 4. 1. 3 »Articuli in conventu particulari dominorum prelatorunt ac baronum et regni nobilium . . . formati« — mondja a végzemények czíme. — »Nos prelati et bar ones ас proceres et nobiles regni Hungarie 4 in diéta et conventu . . . nomine totius regni Bude celebrata constituti. . .« (Szabó D. : i. m. 185. 1.) — ... »articulos de communi voluntate omnium dominorum prelatoruni barronumque et regni nobilium electorum formatos. . .« (Szabó D. : i. m. 187. 1.) 4 . . . »eisdem post serenissimum principem dominum Ludovicutn . . . plenum mandatum . . dedimus. . (Szabó D. : i. m. 186 1.^ ' Iványi B. : i. m. 75. 1.