Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Kőszeg és Vidéke - 438

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. de a nov. 29-én kitört forradalom után, megszabadulván a kényszertől, a tervet hamarosan elejtette. A két nemzet között a rokonszenv e forradalom kapcsán kapott legerősebb lángra. Kezdete a vármegyei mozgalom, folytatása az országgyűlésen Balogh, Borsiczky, Deák és Kölcsey szónoklatai. A lengyelek hálás elismerésének emlékei Wolowszky herczegnek a varsói forradalmi országgyűlésen mondott szavai, Niemcewicz irata, a nemzeti kormány kiáltványa, a kettőről folyt vita, melyet Paszkievics hadiműveletei szakasztottak meg, a párizsi lengyel bizottság ismételt iratai, melyeket a szerző a rappeswili múzeum Chodzko-kézirataiból ismertet, a hol a magyar rendek megnyilatkozásai is meg vannak örökítve.— Császár Elemér : A magyar irodalom bölcselete. Beöthy Zsolt ötödik kiadásban megjelent könyvének (A magyar irodalom kis-tükre) meleghangú méltatása. — Bán Aladár : Strausz Adolf könyvei keleti szövetségeseinkről. Könyvismertetés. Eperjesi Lapok. 1918. 21. sz. Fábry Viktor : Sáros vármegye utolsó 48-as honvédtisztje ravatalánál. Meleghangú megemlékezés Meliorisz Kálmán 48-as főhadnagyról. Esztendő. 1918. január. Az új párt. (Pártalakítás 1840 körül.) Báró Fiáth Ferencznek 1878-ban megjelent emlékirataiból gróf Széchenyi Istvánnak pártalakítására vonatkozó részletét közli. — Feleky Géza : 1762—1917. III. Péter czárnak Nagy Frigyessel kötött békeszerződéséről ir, mely mintegy praecedense a Lenin és Troczkij békeajánlatának. — Szeptember. Kossuth Lajos levelei egy fiatal leányhoz. Kossuth 1884—1885. évekből való 14 intim levelét rendezte sajtó alá Jaulusz Ilona. Hatvany Lajos bevezetést írt hozzá. Földrajzi Közlemények. 1918. 1—-2. sz. Dékány István : A földrajzi tudomány módszere és ismerettana. Megállapítja, hogy a földrajztudomány a természeti viszonyok és az emberi kultura közötti kapcsolat felderítésére van hivatva. — 3. sz. Bátky Zsigmond : Attila föszálláshelye és palotája. Priscus adatainak elemzéséből megállapítja, hogy a szálláshely Szeged helyén vagy attól alábbra feküdt, a palota pedig ázsiai művészet terméke. — 4—5. sz. Bátky Zsigmond : Székesfehérvár kialakulásának és földrajzi helyzetének vázlata. A megtelepedés okainak és körülményeinek okait adja elő vázlatosan, de mélyreható elemzéssel. Kőszeg és Vidéke. 1918. 22. sz. a. j. : Régi följegyzések alapján A Benők Mihály alapítvány czímmel az 1775. márcz. 28. kelt végrendeletet ismerteti, melyben vagyonát közczélokra hagyta. — 23. sz. a. j. : Városi számadás 1660-ból. Pallosvétel. Régi jegyzőkönyvek alapján a városnak 1660. bevételéről és kiadásairól közöl adatokat, továbbá a Vilianus hóhér pallósáról, a melyet a város 1662-ben megvett. — 25. sz. a. j. Kliss (Klisch) predicatorrá választását ismerteti. — 26. sz. a. j. : Szakonyi synodus. A reformatio hívei üldöztetésnek voltak kitéve a hatalom részéről. 1660-ban Musay Gergely püspök a várost a szakonyi synodusra meghívta, »föltalálni a modgiát mikép kölletnek az mostani Persecutiót lechillapitany«. A város követeket küldött, a kik jún. 10-én számoltak be küldetésekről. Azonban az eredményről a városi jegyzőkönyvek nem számolnak be. Azonban a kiküldöttek 1662-ben a magistratusi ülésben beszámolnak a »religio dolgában« a pozsonyi országgyűlésen tett eljárásukról. — 28. sz. a. j. : Háborús előkészületek a múltban. Régi jegyzőkönyvek alapján a törökök elleni harczokról és az arra történt előkészületekről ír. — 29. sz. a. j. : Jezsuiták letelepítése czímmel a jezsuiták kőszegi letelepítésének egyes részleteit világítja meg. — 30. sz. a. j.: Kőszeg sz. kir. város követküldése. Az 1659-iki pozsonyi országgyűlésre küldendő