Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyarország - 439

TÖRTÉNETI IRODALOM. 439 követválasztással és az ezzel járó szokásokkal foglalkozik. — 31. sz. a. j. : A fekete rém. A XVII. században dühöngött pestisről és az ellene tett óvintézkedésekről ír. — 33. sz. a. j. : Homo regius városunkban. Kolonics kamarai elnök 1675-ben felszólította Kőszeg városát, hogy a tanács »eleiből« négyet candidáljon, a kik közül a király egyet választhasson. A homo regiusnak kötelessége a gyűléseken jelen lenni, az árvákra és egyéb dolgokra, különösen az ő fölségére nézőket illetőleg tekintettel legyen. Az első homo regius, kit 1676. ápr. 7-én megválasztottak, Somogyi András volt. Magyar Nyelv. XIV. évf. 3—4. füzet. Hóman Bálint : A magyar nép neve és a magyar király czíme a középkori latinságban. — Pais Dezső : Homorog helynév eredetileg hajlást jelentett. — Melich János : Latin jövevényszavainkról. Az Egyiptom, Efezsom, Korintom, Aténás tulajdonnevek alakjai az eredeti latinnak hibás fordításai. — Jakubovich Emil : Erge. Több Szatmár-, Szabolcs-, Zemplénmegyében előforduló helynévben lévő, »erge« szó kihalt s valamikor »ér, fok, lapos« jelentése volt. — 5—6. Mészöly Gedeon : Vitnyédy Istvánnak, a költő Zrínyi bizalmasának leveleire hívja fel a figyelmet, melyek eddig csak szemelvényesen, s így is rosszul vannak kiadva. — Tolnai Vilmos ismerteti Domanovszky Sándornak, a Fejérpataky-Emlékkönyvbe írt értekezését a mázsaszekérről ; evvel kapcsolatban bemutatja a kocsinak legrégibb magyar ábrázolását a Wathyay-codexből. — Melegdi János a legrégibb magyar csíziót magyarázza. —- Jakubovich Emil az Edvi, Edvén hely- és családnévről értekezik. Magyar Nyelvőr. 1918. 3—4. füzet. Zolnai Gyula : Hanság. A Fertő keleti szélén elterülő Hanság alapszava »han« és »hang«, mely mocsarat jelent s ma már csak helynevekben fordul elő, így a csallóközi Hammeg-ben, mely mocsár mögét jelenti. Magyarország. 1918. 127. sz. Siklóssy László : Költő és amatőr. Bisticci Vespasiano emlékirata alapján Janus Pannoniust, mint költőt és amatőrt mutatja be. — 128. 131. sz. Móricz Pál : Az első honvédzászló. Adalékok a m. kir. honvédség történetéhez. — Az 1869. okt. 31-én megtartott felszentelési ünnepély lefolyását írja meg. Az első honvéd zászló szalagja Erzsébet királyné felügyelete alatt és utasítása szerint készült. Az ünnepélyen maga a királyné is részt vett. — 139. sz. Móricz Pál : A honvédség első főparancsnoka. József főherczegnek, a honvédség 1868-ban a király által kinevezett főparancsnokának jellemzését adja. — 159. 166. sz. Siklóssy László : A magyar Simplicissimus czímmel az »Ungarischer u. Docianischer Simplicissimus« XVII. századi műről ír ismertetést. —- 165. sz. Móricz Pál : A pesti honvédzászlóalj parancsnokai. A zászlóalj parancsnokaira vonatkozó jellemző adatok. — 175. sz. Móticz Pál : A honvéd ágyú. Adalékok a m. kir. honvédség történetéhez. Adatok a honvédségnek ágyúval való ellátásáról s a es. és kir. közös hadügyminisztérium részéről tanúsított akadékoskodásáról. — 177. sz. Siklóssy László : Kassa a XVII. század közepén. A Simplicissimusból közöl Kassára vonatkozó részleteket. — 184. sz. Siklóssy László : Simplicissimus a törökökkel csatázik. A Simplicissimusból vett adatok. — 188. sz. Móricz Pál : A pesti honvédek első hadgyakorlatai. Az 1869. aug. 25-én a Rákos mezején ő Felsége jelenlétében lefolyt gyakorlatokat ismerteti.—-189. sz. Siklóssy László : Simplicissimus a bányavárosokban. A Simplicissimusból vett részletek. — 193. sz. Siklóssy László : Szent István, a műpártoló. Szent István által épített templomok közül, különösen a székesfehérvárira vonatkozó adatokat közöl Hartvik