Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 436

TÖRTÉNETI IRODALOM. 437 végén és a XVIII-nak elején, Serbán és Kantemir Demeter idejében. Elmondja a Kantemir-család történetét, viselkedésüket Serbán hatalmas gondolatával szemben, Nagy Péter actioját és Kantemir Demeter kétkulácsos politikáját a galaczi megállapodástól az orosz őrségnek Jassyba érkezéséig. Röviden ismerteti a krónikák nyomán az orosztörök háborút az 1712. évi gyászos békéig. — Pereszlényi Pál : Munkáskamarák. Az intézmény történetét röviden jelzi Belgiumban (1887-aug. 16. i—15. §.), Francziaországban (1882 : Villard tervezete ; 1891-évi törvény és az 1910. évi rendelet), Hollandiában (hivatkozva Bernhard Harms összefoglalására), Svájczban (Zürich 1897., Genf 1895.) és Olaszországban. Áttekinti a német viszonyok alakulását (Erzberger munkája alapján), részletezve a munkáskamara és munkakamara eszméjének a szembekerültét. Ausztriában ilyen mozgalom csak 1917-ben indult meg, míg nálunk a kérdést már 1901-ben felvetették maguk a munkások, részletesen pedig a Kossuth-Szterényiféle törvényjavaslat 36. fejezete foglalkozik vele. Ezt a törvény, javaslatot a munkásság elégedetlenül fogadta. 1907-ben a budapesti kereskedelmi és iparkamara nyilatkozott a kérdésről. — D. : Budapest gyári iparának bölcsékorából. Siklóssy Lászlónak Kuny Domokosról írt könyvét ismerteti. Június. Márki Sándor : Thaly Kálmán emlékezete. Thallóczy Lajos hagyatékában talált emlékbeszédfoszlányokkal élénkített széphangú emíékezés. Az érdekes subjectiv megjegyzéseken kívül figyelemreméltók Thalynak a Rákóczi-cultusba való beleolvadását, lelkének ilyen irányú kifejlődését rajzoló lapok, a kurucz-balladák védelme (psychologiai valószínűség) és a Bay Ilonához kapcsolódó nemes szerelem tanulsága. Az emlékbeszédben egyébiránt az az örvendetes igéret is kifejezésre jut, hogy Márki a megboldogulttal önálló munkában is foglalkozni fog. — B. Wlassics Gyula : A magyar állam életrajza. Szekfű Gyula könyvének rendkívül méltányló bemutatása. Két szempontját emeli ki, hogy 1. a magyar állam-egyéniség egész élete folyásán csupán a magyar nemzet terméke volt, 2. hogy a magyar állam megalakulásakor elszakadt kelettől és belépvén a keresztény-germán kulturközösség keretébe, azzal kevés megszakítással folyton kapcsolatban maradt. Elismeréssel szól Szt. István államférfiúi alakjának bemutatásáról, az Árpádok patrimoniális királyságából a rendi állam kialakulásának rajzáról és Széchenyi István méltatásáról. — Ravasz László : Széchenyi hatásának titka. Emelkedett hangú, szónoki elmélkedés. — Moldován Gergely : A románok első barátkozása az oroszokkal. A folytatólagos közlemény tájékoztat Kantemir további sorsáról, Kurt basa, majd Lupul moldvai szerepléséről, elbeszéli Brankován dolgait és lajstromba szedi Kantemir tudományos működését. — Siklóssy László : Verancsics Antal mint műpártoló. Rövid életrajzi bevezetés után a czikk a MonumentaH. H. tizenkétkötetes Verancsics-anyagából, közlésekkel élénkítve, ismerteti Verancsics műpártoló (Elver boroszlói és Dániel sárvári festő) és archaeologus hajlandóságát (Honterushoz való barátságát, Erdély térképének a tervét) ; rámutat bibliophil természetének jelentkezésére (Bonfini) és numizmatikai érdeklődésére (Faberinus pénze) ; példát hoz fel az építészet, zene, sőt táncz iránti lelkesedésére és testamentomának rövid ismertetését adja. — Divéky Adorján : Magyarok és lengyelek a XIX. században. Mária Terézia a magyar korona jogára való hivatkozással vette birtokába Galicziát, de Áusztriához csatolta. 1790-ben a lengyelek vetik fel a hazánkhoz való kapcsolódást, I. Miklós czár mozgolódásának hírére 1830-ban a király hozzá is járul elvben az országgyűlésnek ezt illető tervéhez.