Századok – 1918
Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22
26 REISZIG EDE. készült kimutatás szerint 1 a következő erősségek voltak a vránai perjelség birtokában : Petrecz (Pekrecz, ma Pakrácz Pozsega vármegyében), Chaktornia (Csáktornya Pozsega vármegyében, Pakrácz mellett), Béla (Varasd vármegyében) ; ezek elsőrangú erődítvények voltak. Mint kisebb erősségek (castellum) szerepelnek e kimutatásban : Orasowcz, Szent-Miklós, Chorgo (a mai Csurgó Somogy vármegyében) és Chora (talán Góra Zágráb vármegyében) . Nagymihályi Albert halálának idejében 2 a János-lovagoknak Beregszászon, Bélán (Varasd vármegye), Belken (ma Beleg Somogy vármegyében), Bozsjakovinán (Belovár és Dugoselo mellett), Bőben (Sopron vármegye), Budafelhévizen (Budapesten a mai Császárfürdő helyén), Csáktornyán (Pozsega vármegyében). Csurgón (Somogy várm.), Dadán (Somogy várm.), Dubiczán (az Unna-folyó jobb partján, a mai Kostajnicza és Nedjedje között), Esztergomban, Glogoncsán (Glogovnicza Körös vármegyében, Köröstől északra),3 Górán (Zágráb várm.), Gyánton (Tolna várm.), Győrött, Hrasztován (a mai Horvátország területén), Pekreczen (ma Pakrácz, Pozsega vármegyében), Sopronban, Székesfehérvárott, Újudvaron (Zala vármegyében, Nagykanizsától északra) voltak rendházaik. Mindegyik rendház egv-egy uradalom központja volt. A felsorolt rendházak közül azonban a XV. század negyedik évtizedében Beik, Bozsjakovina, Bő, Budafelhéviz, Csáktornya, Csurgó, Dada, Gyánt, Hrasztova, Pekrecz (Pakrácz) és Újudvar elvesztették önállóságukat. Bő a XIV. század végén már a soproni rendház tartozékai között szerepel, Budafelhéviz 1377-ben az esztergomi rendházzal egyesíttetett, Dada a XIV. század közepén a székesfehérvári rendházhoz csatoltatott, a többi rendház a hozzátartozó birtokokkal együtt a vránai perjelség birtokába került. A leggazdagabb rendház a magyar-szlavon rendtartományban ezen időtájt a székesfehérvári volt, a melyhez eddigi kutatásaim eredménye szerint mintegy 90 falu és puszta vagy részbirtok tartozott, azután Vrána, melynek tartozékai között 40—50 falu és puszta szerepel, továbbá 1 Dr. Thallóczy Lajos : Magyar várak 1437 körül. Archeológiai Közlemények XII. évf. 112. 1. 2 1434 nov. 28-án már néhainak írják. Fejér : X. 7. 564. — Orsz. Lev. Dl. 12641. 3 Dr. Csánki Dezső : Körös vármegye a XV. században. 63—65.1.