Századok – 1918

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A HUNYADIAK KORÁBAN. 27 az esztergomi Szent Istvánról nevezett rendház, melyhez 26, a győri és a soproni, a melyekhez 10—и falu határában fekvő birtok tartozott. Mivel Vrána még a XV. század közepén is a velenczeiek birtokában volt, a vránai perjel a perjelségi uradalmakhoz tartozó várak egyikében, leginkább Pekreczen (Pakrácz) tartotta székhelyét. Az 1437 táján készült kimutatásban felsorolt várakon kívül a vránai perjelségé volt ezen időben Bozsjakovina és Dubicza vára is, továbbá Velike vár Körös vármegyében.1 Ezek a várak mintegy előörsökül szolgáltak a mindegyre fenyegetőbbé váló török támadásokkal szemben. A nagykiterjedésű perjelségi javakból kellett azután a vránai perjelnek a várak fenntartásáról gondoskodni. Épen ezért Zsigmond király különös súlyt helyezett arra, hogy a vránai perjelség régi, kipróbált híveinek kezében legyen. A vránai perjel vigyázott nemcsak a török, de az Adria túlsó partjáról jövő támadásokkal szemben az ország délnyugati részeire. II. Nagymihályi Albert halála után Zsigmond a raguzai származású Thallóczi Máté nándorfehérvári kapitányt és kevei főispánt tette meg a vránai perjelségi javak kormányzójává. Nem először történt, hogy Zsigmond a János-lovagrend magyarországi birtokainak kezelésével a lovagrenden kívül álló férfiakat bízott meg. Egyfelől a kincstár zilált állapota indította erre, másfelől pedig az, hogy a lovagrend Magyarországon már felette megfogyott, sőt tagjai többnyire az országon kívül tartózkodtak. Már közel egy évtizeddel azelőtt, hogy a király Thallóczi Mátét nevezte Й a vránai perjelségi javak kormányzójává, a János-lovagok budafelhévizi és az azzal egyesített esztergomi Szent Istvánról nevezett rendházának javait Csetneki László igazgatta. Csetneki László az Ákos nemzetségből származó ősrégi Csetneki-család sarja, Zsigmond egyik meghitt embere volt, a ki sok szolgálatot tett urának. Eredetileg a Jánoslovagrend tagja volt, de alkalmasint a Palizsnai által szított délvidék lázadások hatása alatt kilépett a lovagrendből és világi pap lett. 1397-ben már az esztergomi szentgyörgy-1 A János-lovagok birtokviszonyai Magyarországon : Történelmi Tár 1911. évf. 377—400. 1.