Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Paedagogia - Múzeumi és Könyvtári Értesítő 309

TÖRTÉNETI IRODALOM. 311' kiküldetésekben. Szerzőnk kevesli a kiküldetéseket, melyekben részt vett s ennek okát abban találja, hogy »János mester a XVI. sz. elején Eperjesen meginduló építkezésekből bőségesen kivette a maga részét . . . úgy, hogy neki voltaképen fizikai (sic !) ideje sem volt arra, hogy ide-oda utazgasson«. Szerepel több végrendelettevésnél és más magán- és hivatalos actusnál. A XVI. század első két évtizedében alig van a városnak középítkezése, melyben része ne volna. Legnevezetesebb azonban a Szent Miklósról nevezett parochialis templom átépítése, melyet 1502. márczius elején kezdtek el s éveken át folyt. A számadáskönyvekből megállapítható, hogy kik és milyen munkával vettek részt benne. Az építés vezetője Brengiszeyn János volt, a ki már az első év nyarán átveszi a kőfaragó munkák végzését is több segéddel ; ezt a munkát előbb Miklós és Mihály mesterek végezték. Ettől kezdve pontosan megállapítható, hogy milyen munkákért, mennyit kapott s ez adatokból a templom építésének haladása is lépésről-lépésre követhető. Később résztvesz a munkában Albert mester is, János fivére. Ugyancsak János mester vezeti az 1511-ben kezdődő — s ma is ugyanazon czélt szolgáló — városháza munkálatait ; ebben is része van Albert mesternek. De már a következő évben csak Miklós kőfaragómester dolgozik rajta. — Kisebb közlemények (253—259 lap) rovatában dr. Dornyay Béla : A balatonkövesdi római feliratos sírlelet czímen ad jelentést egy feliratos »kőlapokkal« fedett római sarcophagusról, melyet a balatonkövesdi kőkoporsó-dombon a véletlen juttatott felszínre. Feliratos fedőlapja három darabból áll s ezek betonszerű habarcscsal voltak a sarcophagus nyílására illesztve : a középső darab azonban hiányzik. A feliratos szöveg vékony czementréteggel bevont (sic !) mezőben van ; a mi szokatlan dolog már csak azért is, mert a czementbe — ugy-ebár ? — kevésbé lehet betűt vésni, mint a homokkőbe. Az első töredék feliratában az első sor betűinek körvonalai »nem (elég) élesek«. Ha a nyomokat jól vette fel jelentéstevő, az első szó nem Fl(avii), hanem Fl(avia). A második darab utolsó sora is szokatlan, sőt e sorok írója nem is tud reá példát. Mindenesetre sokkal többet ért volna, ha jelentéstevő a feliratos rész fényképét közölte volna, nem pedig a rajzot : az hiteles lett volna, ez a semminél nem sokkat ér többet ; a klisé ára alig valamivel lett volna drágább, mint így. Újabban — hacsak elháríthatatlan akadálya nincs — fényképet szoktak közölni, már csak a hitelesség kedvéért is. Egyébként téved jelentéstevő, ha azt hiszi, hogy ez a felirat a sarcophagusban lelt csontvázhoz tartozik : itt nyilvánvalóan régebbi — valószínűleg összetört — sírkövet használtak fel, egy későbbi sarcophagus fedésére. A mi a felirathoz fűzött magyarázatot illeti, — csak annyit, hogy a ki még a rómaiak nevének törvényeivel sincs tisztában, annak nem volna szabad ilyen magyarázatba kezdenie. Mióta magyar nyelven is van Római Felirattan, ezeket az .elemi dolgokat minden boszorkányság nélkül meg lehet tanulni. A jelentést egyébként az e vidéken régebben talált emlékek felsorolása zárja be. — Következő czikk A Turóczszentmártoni Tót Múzeumról és növénytani gyűjteményéről közli Filarszky Nándor múzeumi orsz. felügyelő jelentését. — Jósa András : A nyíregyházai múzeumról és egyébről czímen jelenti, hogy a hősi halált halt Burián Tamás ügyvéd könyvtárát és több száz darabból álló régiséggyűjteményét a múzeum kapta meg. Az >>egyéb« a múzeum őrének háborús kalandja. Adalék az oláhok erdélyi pusztításaihoz cz. czikkből a türkösi könyvtár pusztulásáról értesülünk.