Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Paedagogia - Múzeumi és Könyvtári Értesítő 309

TÖRTÉNETI IRODALOM. 309' 5. fűz. Szádeczky K. Lajos : A nagyszebeni csata és a honvédek. Az igió szeptember 25 és 27 között lefolyt csata leírása. — Csillag Kálmán : II. Miklós czár és az orosz-német szövetség. Az 1905. évi bjorkői orosz-német szövetséget ismerteti franczia források alapján. Magyarország. 1918. 91. sz. Móricz Pál. A pesti honvédek első tisztikara. Az 1869-ben felállított honvédség történetéhez nyújt adalékokat. Magyar Paedagogia. Január. Szelényi Ödön : Payr Sándor, Nagy György és a harkai iskola II. József korában. Ismertetés. A könyv hőse Nagy György ev. tanár és lelkész (1735—1812) ; de a tanulmány nemcsak életrajz, hanem valóságos korkép, éles vonásokkal állítja elénk a türelmi évtized mozgalmait. Febr.—Márczius. Fináczy Ernő : Népoktatásunk alaptörvénye. Az 1868 : XXVIII. t.-cz. méltatása; a benne megnyilatkozó nagy elvek : az egyetemes tankötelezettség, a tanulás és tanítás szabadsága,a vallásoktatás rendezése a szabadelvűség alapján. — Tarczay Erzsébet : Magyar iskolák Horvát-Szlavonországban. A XVII. sz. folyamán csak a református egyház tartotta fenn a Szerémségben a nemzeti iskolákat. II. József idejében a zágrábi Hauptnationalschuléban rendkívüli tárgyként tanították a magyar nyelvet, és ilyen érvényesülést követelnek számára a 90-es évek tantervei is. A királyi helytartóság 1792-ben el is rendeli, hogy a zágrábi tankerület minden fontósabb iskolájában legyen legalább egy magyar tanító. A rendelet megvalósulását Varasdon, Eszéken és Pozsegán is látjuk, s rendkívüli tárgyként marad meg a magyar nyelv félszázadig. 1827-ben és 1830-ban maguk a horvát megyék veszik utasításaikba a magyar nyelv rendes tanításának elrendelését. 1830-tól csakugyan rendes kötelező tantárgy a magyar. 1840-ben keletkezik Zágrábban az első magyar társaskör, de ugyanebben az évben az akadémiai hallgatók ünnepélyesen elégetik magyar könyveiket. A magyar tanszékek egyre fogynak : bár 1844-ben, sőt 1847-ben is követelmény, majd előny a pályázatok betöltésénél a magyar nyelv tudása. 1848-ban mindenütt megszűnt a magyar nyelv tanítása. Az absolutismus idején csak a tiszta magyar nyelvű és >>vallású« falvakban volt magyar iskola : földesúriak és községiek. A kiegyezés idején 11 magyar tannyelvű iskola van, 1881-ben 14, az 1890. évtől a MÁV. is állít magyar iskolákat. Április. Weber Artúr : Szelényi Ödön, A m. evang. nevelés története. Könyvismertetés. Szelényi a helyett, hogy az evangélikus nevelés összefüggő szellemi történetét adná, különböző szempontokból czikksorozatokba oldja fel az általa fáradhatatlan szorgalommal és buzgósággal összegyűjtött adatokat. A bírálat a mellőzött szempontokat emeli ki. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1917. évf. 4. füzet. — Mihalik József : A budapesti városi nyilvános könyvtár. A könyvtár igazgatójának, dr. Szabó Ervinnek az 1916. (tizedik) évről szóló beszámolója alapján elismerő szavak kíséretében ismerteti a könyvtár működését. A jelentésnek érdeme, hogy nem szorítkozik pusztán a statisztikai adatok közlésére, hanem ezzel kapcsolatosan az azokból megállapítható tanulságokat is levonja, eszméket, irányító gondolatokat is vet fel : pl. a tudományos és ismeretterjesztő munkák tekintetében mondottakat a magyar könyvkiadóknak nagyon is meg kellene szívlelniök, mert nemcsak erkölcsi, hanem anyagi hasznot is jelentene nekik. Nem elégszik meg puszta megállapításával annak a ténynek, hogy a felnőtt olvasók sokkal nagyobb mértékben foglalnak helyet, mint a fel nem nőttek, — hanem mindjárt rámutat