Századok – 1918

Értekezések - REISZIG EDE: A magyarországi János-lovagok a Hunyadiak korában 22

A MAGYARORSZÁGI JÁNOS-LOVAGOK A HUNYADIAK KORÁBAN. 23 A király ezen időtájt Lázár szerb fejedelem ellen hadba indulván, 1389. évi február hó 24-én kelt oklevelében meghagyta hívének, Nagymihályi György fiának Jánosnak és Tibold fiának Jánosnak, hogy a vránai perjellel egyesülve, védelmezzék meg Szlavóniát a lázadó Horváthi János és a Palizsnai testvérek ellenében.1 Mindezen segítség daczára a vránai perjel vezérlete alatt álló királyi hadak nem voltak képesek a lázadókat megfékezni. Minthogy Nagymihályi Albert nem tudta a rendtartomány székhelyét elfoglalni, a lovagok sem ismerték el tartományi mesterüknek. A drávántúli országrészekben levő rendházak továbbra is a lázadó Palizsnai János köré csoportosultak, a ki az 1388—1389. évek folyamán szinte szakadatlan harczban állott a király híveivel. Az 1389. év őszén Losonczi László bán Frange pán Jánossal, továbbá a zárai és a pagói segédcsapatokkal egyesülve, újból ostrom alá vette Vránát, a melyet Palizsnai elkeseredetten védett a hozzá csatlakozott János-lovagok élén. November 22-én Palizsnai súlyos sebet kapott a vár védelmében s két nappal utóbb az ostromlottak egy heves támadás alkalmával több száz emberüket vesztették el. Az 1389. évi szept. hó 30-ika és decz. hó 24-ike között lefolyt harczokban a János-lovagok és fegyvereseik közül 120-an estek el, mindazonáltal Zsigmond hívei nem voltak képesek Vránát bevenni, mert a Tvartkó személyes vezetése alatt az ostromlottak segélyére érkező boszniai hadak miatt az ostromot félbe kellett szakítani. Tvartkó, mint Palizsnai legjobb barátja, valahányszor a hadiszerencse Palizsnai ellen fordult, mindig segélyére sietett. Ez alkalommal sem hagyta őt cserben és megmentette attól, hogy a király hadai, midőn Palizsnai súlyos sebe miatt már nem volt képes a védelmet személyesen vezetni, Vránát kézre kerítsék. De Palizsnai nem élvezhette a lázadók diadalának gyümölcseit, mert a nov. 22-én kapott súlyos sebéből többé nem épült fel s néhány hónapi szenvedés után 1390. évi febr. hó 16-án Vránában elhalálozott.2 1 Dr. Thallóczy Lajos és dr. Áldásy Antal : Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 23 1. — Gróf Sztárayoklt. I. 485. 2 Márki Sándor : Mária, Magyarország királynéja. 140 1.