Századok – 1918

Történeti irodalom - Bossányi Árpád: Regesta supplicationum. I–II. köt. Ism. Á. A. 281

284 TÖRTÉNETI IRODALOM. Rodi commorantium«, tehát ez is, valamint a következő három darab szintén Colossa-ra vonatkozik. Más daraboknál szintén nem lehet magyar egyházmegyéről szó, így pl. az I. kötet 166—16S. számainál, a hol a bauxi gróf, a riezi egyházmegye stb. említése világosan mutatja, hogy nem magyar vonatkozású darabokkal van dolgunk. Némely helyen a jegyzetek nem adják eléggé híven vissza a közölt supplicatio tartalmát. így pl. az I. köt. 292. számánál. Itt nem arról van szó, hogy »néhányan a Szentföldre akarnak zarándokolni«, hanem arról, hogy a váradi püspök felhatalmazást kér, hogy azokat, kik egyházmegyéjéből a Szentföldre akarnak zarándokolni, de ezt különböző okoknál fogva nem tehetik, e fogadalmuk alól feloldozhassa. Ott, hol egy és ugyanazon személy, pl. püspök, neve alatt többféle tárgyú supplicatio van közölve, nem ártott volna következetesen kitenni a regestákban : »Ugyanaz . . . stb.« A kiadó a munkához nem írt előszót és így a kiadvány terjedelme, a követett elvek és szempontok stb. tekintetében nem tájékoztat minket. Az előszó hiányát voltaképen nem érezzük nagyon, mert hiszen a munka tartalmát illetőleg úgyis tájékoztatást nyerünk. Sajnáljuk azonban, — és e tekintetben a munkát hiányosnak mondhatjuk — hogy a kiadás nem szól a supplicatiók körüli kanczelláriai gyakorlatról, nem ismertet meg magukkal a kötetekkel, nem irja le azokat, vagyis nem dolgozza fel diplomatikai tanulmányban a supplicatiók körüli kanczelláriai praxist. Egy ily bevezető diplomatikai tanulmányért a magunk részéről szívesen lemondottunk volna az egyházmegyék állapotát tárgyaló első részről. Szívesen vettünk volna egy-két photographikus táblát is, de lehet, hogy azok elkészítésében a kiadót az időközben kitört háború akadályozta meg. Külön kell megemlékeznünk a két kötet elé írt bevezetésekről, melyeknek szerzője dr. Hodinka Antal, a pozsonyi tud. egyetemen a magyar történet ny. r. tanára. E két bevezetésben Hodinka a római, helyesebben mondva a pápai levéltárak történetét és azok anyagát ismerteti és pedig oly kimerítően, a milyen terjedelemben velők a hazai irodalomban eddig még egyáltalán nem, a külföldi irodalomban is csak kevesen foglalkoztak. Hodinka tanulmánya összefoglalja a pápai levéltárakban eddig végzett kutatások eredményeit, felhasználja a vonatkozó irodalmat és ehhez hozzáadja a saját kutatásainak eredményeit is. E bevezetéseknek a magyar kutató, a ki annak idején a vatikáni levéltárakban dolgozni fog, nagy hasznát fogja venni, mert a míg Gisbert Brom Guide aux archives du Vatican cz. munkája csak általánosságban nyújt vezérfonalat a vatikáni levéltárhoz, addig