Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

XESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 279 hogy mihez fogjon előbb s még nem volt olyan tapasztalt, mint 1799-ben. Eme felhívás után Pozsonyba s onnét Bécsbe utazott, hogy iskolája számára kiváló tanerőket szerezzen. Sikerült is megnyernie Jozephi Pált, a ki a paedagogia és természetrajz tanítását vállalta. Megnyerte Bredeczky Sámuelt is, ki azonban nem sokáig volt nála, mert Bécsben fényesebb állást kapott. Megszerezte végül iskolájának Skolka Andrást, a későbbi mezőberényi gymnasium igazgatóját, Brodszky Sámuelt és Brettschneider Gáspárt, ki állatgyógyászatot adott elő. Tessedik ezután még hét esztendőn át vezette az intézetet, 64 embert képezett ki néptanítóságra s a gazdatiszti hivatalra. Intézetének ezen időszaka azonban folytonos küzdelem volt az anyagi gondokkal. Más kellemetlenségek is érték ; 1802-ben megnyílott Mezőberényben a gymnasium, melyet Boczkó Dániel kezdeményezésére reactioképen emeltek az ő iskolája ellen s nemcsak a jobb házból való növendékei egy részét vonták el, hanem elcsalták igazgatónak egyik legjobb tanerőjét, Skolka Andrást. Tessedik sem volt már olyan munkabíró, mint régen, hiszen hatvanon felül járt s így 1806 október havában végleg bezárta a megszakítással immár huszonöt éven át működő intézetét. E második csődnek főként anyagi okai voltak. Nem volt pénz a gazdasági kísérletekre, vagy új beruházásokra, állami segítség pedig nem érkezett. Ferencz császár ugyan sajnálta az intézet megszűnését és felszólította a tehetősebb hazafiakat, hogy támogassák eme kiváló intézetet, az eredmény azonban csak annyi lett, hogy Marczibányi udvari tanácsos és gróf Teleki József néhány gazdasági munkát küldtek a könyvtár számára. A nagy többség napirendre tért az iskola felett, mert a közfigyelmet a kitörő franczia háború foglalta le. Tessedik ezután még kétszer kapott elégtételt szenvedéseiért. Az egyiket a király adta, mikor 1809 február 19-én nemességgel jutalmazta meg. A másikat a természet szolgáltatta az 1815/16-iki árvíz alkalmával, mikor a fél falut elvitte a víz s csak az ő portáját nem pusztította el, mert vesszőből font sövényei megtörték a hullámok erejét s a mi mégis beszivárgott, azt ferdén ásott futóárkai levezették. Mint önéletrajzában írja : míg nála csak egypár gyöngytyúk, két kis malacz s néhány fa pusztult el, addig a városban sok ezer marha veszett el és számos erős ház dűlt össze.