Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

XESSEDIK SÁMUEL KÖZGAZDASÁGI TÖREKVÉSEI. 267 sem értek el életében kellő hatást, azt nem azok életképtelenségében kell keresnünk — hisz nagyobb részük külföldön már akkor, igen sok később nálunk is érvényre jutott —, hanem abban, hogy nem volt művelt középosztály, mely megértette s aztán saját birtokain végrehajtotta volna a reformokat, jó példát mutatva a jobbágyoknak. A földesurak, kiktől Tessedik annyit várt, s kiknek segítségét majdnem minden munkájában kikérte, még nem voltak elég érettek a közgazdasági újításokra s csak azon igyekeztek, hogy a II. Józseftől megnyirbált politikai jogaikat visszaszerezzék. Majd a franczia forradalom hatása alatt elzárkóztak minden idegen, újító törekvés elől. A háborúkban kimerült, elszegényedett nemesség azt tartotta, hogy a munka nem hozzá illő, s főként lenézte az ipart meg a kereskedelmet ; csak azt a vagyont tudta megbocsátani, a mit úgy örököltek. Súlyosbító körülmény volt, hogy Tessedik elveinek foganatosítása első sorban a paraszt sorsán lendített volna, az ő vagyonosodását s az ezzel járó felvilágosodást azonban a nemességre életveszélyesnek tartották. így minden köznemes, nem fogékony talaj, hanem egy kis bevehetetlen vár volt, melyet Tessedik német nyelven írott könyveivel nem lehetett meghódítani ; hisz a legtöbbje nem is értette. Ha latinul ír, talán több eredményt ér el. E szellemi csődnek más akadályai is voltak. Mint a hogy egy művész nem teremt stilust, vagy egy ember nem csinálhat forradalmat, sem közgazdasági átváltozást, úgy Tessedik sem érhetett el helyi sikereknél egyebet, mert elszigetelten állott. Kevés volt hazánkban a hasonló törekvésű ember s azok is távol éltek egymástól ; más-más társadalmi osztályhoz tartozva, nem érintkeztek. Nem voltak folyóiratok, melyek köré csoportosulhattak volna, mert Bod Péter 1776-ban megindult »Magyar Athenas«-a, az 1788-i »Magyar Muzeum« vagy a Schedius-féle »Zeitschrift«, ha közöltek is elvétve ilyen tárgyú czikkeket, rendszeresen nem foglalkoztak államtudományi és közgazdasági problémákkal. Hogy a nemzet jobbjai érezték, hogy az elszigeteltség nagy akadálya kulturánk fejlődésének, világosan látjuk abból, hogy a XIX. század elején történtek kísérletek a szervezkedésre úgy az irodalomban, mint a nemzetgazdaság körében, mely utóbbinak eredménye a »Keszhelyi Georgikon«. De mire ez megalakult s éreztette hatását, Tessedik már pályája végén állott. Tessedik hamarosan átlátta, hogy reformjai keresztülviteléhez fogékony emberanyag szükséges s mivel a felnőttek