Századok – 1918

Értekezések - SZENICZEY VILMA: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola 257

266 SZEN'ICZEY VILMA. szabják, hogy melyik czéhnek, hány tagja köteles kivonulni s melyik milyen oltóeszközöket vigyen magával. Hivatalosan megállapították, hogyan kell tüzet jelezni. Ha tüzet látott a toronyőr, a torony azon az oldalán, a merre a baj volt, nappal vörös zászlót, éjjel vörös lámpát tett ki és megkongatta a harangot. Ha katonaság volt a városban, erre a jelre alarmiroznia kellett. Ha éjjel történt, az éjjeli őrnek kötelessége volt felverni a lakosságot. A ki alapos ok nélkül nem ment segíteni, azt megbüntették, a ki pedig legelsőnek vitte a 1 ajtót a baj színhelyére, a városi pénztárból egy forint jutalmat kapott. Hivatásos tűzoltóságot ebben az időben még csak Hamburgban s néhány amerikai városban találunk. Mivel a baj végleg így sem kerülhető el, Tessedik az esetleges károsultak számára tűzpénztárt tervezett, melybe minden lakos fizessen évenként egy forintot s az első segélyt ebből nyújtanák. Tessedik mint lelkész sokat érintkezett az emberekkel s kiismerte őket ; belátott a családok életébe. Észrevette, hogy a legtöbb széthúzást az okozza, hogy a férj máskép vélekedik, mint a felesége. így jutott el a nőkérdésig, de nála nem az volt a fontos, hogy a »nő«, mint olyan, helyzetén könnyítsen, hanem a család volt szeme előtt. Az ellentétek megszüntetése végett a lányokat ép úgy kell iskolába járatni, mint a fiúkat s az oktatás mindkét nemre nézve »kötelező« legyen.1 Sokszor tapasztalta, hogy fiatal házasok szegénységbe jutnak, mert nem tudnak gazdálkodni. Azért csak akkor eskettessék őket össze, ha az iskolai bizonyítványt felmutatták a községházán s ott három napi munkaidő alatt megmutatták, hogy : a fiú tud egy hold földet szántani, három kéve búzát kötni, egy rend szénát kaszálni, három fát oltani, egy öl fát vágni. A leány pedig, hogy tud hat kenyeret sütni, három napi ebédet főzni, egy guzsalv fonalat fonni és egy vég vásznat szőni. Végezhetik a fiatalok ezt a próbát a földesúrnál is s ha nem sikerül, kötelesek ott addig ingyen dolgozni, míg meg nem tanulják. Ilyenek s ehhez hasonlók voltak Tessedik törekvései, melyek, ha megvalósulnak, talán könnyebb lefolyású lett volna a 48-as gazdasági válság és talán ma is messzebb volnánk. Hogy az eszmék, miket képviselt, fáradozásai daczára 1 Az iskolakényszer gondolatát még a Ratio educationisban sem találjuk meg, csak egyedül Tessediknél.