Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

246 ANGYAL DÁVID. kotása) a kedveltséged által előttem megnevezett férfiak­ból nekem teljesen alkalmatos egyéneket jelöljön ki.« A nádor ily felhatalmazással nem térhetett vissza Pozsonyba. Batthyány kinevezésének ez elhalasztása mélyen megrendí­tette volna tekintélyét Magyarországon és attól tartott, hogy e halogatás az ország izgatott hangulatára kedvezőtlenül hatna. Ezért gyors cselekvésre határozta el magát. Rögtön külön királyi felhatalmazást kért gróf Batthyány kinevezé sére. Ezt meg is kapta szóbeli úton, valószínűen a magyar alkanczellár közvetítésével, a ki megígérhette a felhatal­mazás írásbeli megerősítését is. A szóbeli felhatalmazás alapján a nádor még 17-én kinevezte Batthyányt minister­elnökké és a kinevezés okiratát ugyané napon Pozsonyba küldötte. Azután ott maradt Bécsben, hogy megvárja az írásbeli megerősítést, melyet 18-ikán ki is állítottak. A 18-iki királyi kéziratban ezt olvassuk : »17-iki kéziratomnak e füg­gelékében jóváhagyom a Kedvességed által a fent említett kézirat alapján végrehajtott kinevezést gróf Batthyány Lajosnak a magyar törvények értelmében alakítandó füg­getlen ministeriumnak elnökévé.« A 18-iki kézirat tehát függeléke a 17-ikinek. A kettőt nem szabad egymástól el­választanunk. Ö Felsége márczius 18-ikán írásban kinyilat­koztatja, hogy a nádor a 17-ikén kapott megbízást a királyi akarat értelmében hajtotta végre. A második királyi kézirat keltének napján érkezett a nádor Pozsonyba délután három órakor.1 Vagy magával vitte a 18-iki kéziratot, vagy leg­alább nyugodt lelkiismerettel hivatkozhatott reá, midőn a parlamentnek jelentette, hogy kinevezte gróf Batthyányt ministerelnöknek »a márczius 17-iki királyi kézirat és az ő Felségétől kapott külön felhatalmazás alapján.« E világos tények ellenére Friedjung válaszában ezt írja : »A nádor oly teljes érvényű felhatalmazást, mely ellen­kezett a császári kézirattal, nem vihetett Pozsonyba.« Kü­lönös állítás, kiváltképen azért különös, mert hiszen maga Friedjung adta ki a 18-iki kéziratot. Ennél érvényesebb fel­hatalmazást már nem kívánhatunk ; és ez a 18-iki kézirat világosan bizonyítja, hogy a nádor a 17-iki kinevezést a király megbízásából hajtotta végre. Friedjung a nádor eljá­rását törvénytelennek nevezi azért is, mert a 17-iki kézirat­ban az a felhatalmazás, hogy alkalmas minister] elölt eket ter­jeszszen fel, feltételhez volt kötve. És pedig ahhoz »hogy 1 A nádor utazására nézve Pozsonyból Bécsbe és vissza 1. Stefan Viktor, Erzherzog v. Österreich, Wiesbaden 1863. 241—45 И.

Next

/
Thumbnails
Contents