Századok – 1918

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Még egyszer 1848 történetéből 243

MÉG EGYSZER 1848 TÖRTÉNETÉBŐL. 245 ott maradt Bécsben. Ott olvasta az ő megváltoztatott fogalmazványát, mint királyi kéziratot és azzal nem volt minden tekintetben megelégedve. Látta, az igaz, a kéziratban annak a jogának elismerését, hogy mint helytartó teljes hatalommal igazgathatja Magyarországot a magyar király távollétében. Ezzel az elismeréssel meg volt elégedve. Friedjung azt hiszi, hogy a nádornak e hatáskörét csak az 1848-iki törvény állapította meg és azt az állításomat, hogy az 1848 : III. t. cz.-ben megjelölt nádori helytartói hatalmat már márczius 16-án és írásban 17-ikén ismerték el, meg nem engedett érvelésnek nevezi. Szó sincs róla ; a mit mondottam, az ismeretes tényen alapul. Friedjung állításomat azért értette félre, mert ez alkalommal nem olvasta el elég figyelmesen a márczius 17-iki leiratot. Ott a következők olvashatók : »miután kedveltséged, mint az ország rendeinek egyhangú akaratával elválasztott s általam megerősített nádor és királyi helytartóm, a törvények értelmében teljes hatalommal fel van ruházva.« Tehát a már márczius 17-e előtt érvényes törvények értelmében. Mivel a királyi kézirat a király távollétét is említi, világosan tudjuk, hogy minő törvényekről van itt szó. Legelőször is az 1485 : X. t.-cz.-ről. Mivel Friedjungnak e törvény nem elég világos, kénytelenek vagyunk annak kétségtelenül világos ismétlésére hivatkozni. Az 1608 : 18. k. e. t.-cz. ezt mondja : »Si sua R. Majestas diutius longiusque abesset, ex tune M. S. R. palatino futuro plenariam ac omnimodam potestatem attribuai, regnum istud cum consilio Húngarico non secus ac si ipsamet hic resideret, plenarie ac omnimode regendi ac administrandi.« István főherczeg már nádorrá választása óta az országnak teljhatalmú kormányzója volt a régi törvények szerint. De e törvényes hatáskörét nem gyakorolta márczius 17-ikéig, a mely napon a ministerium engedélyezésével szükségessé vált a régi törvényes nádori hatáskör elismerése is. Az 1848 : III. t.-cz. csak alkalmazta a régi törvényeket a főherczegre azzal az egyetlen újítással, hogy személyét sérthetetlennek nyilvánítja. Most visszatérhetünk a nádorhoz, a ki márczius 17-én Bécsben összehasonlította a királyi kéziratot az ő pozsonyi fogalmazványával. Batthyány kinevezése hiányzott a kéziratból. A nádor 16-án este a conferentia termét valószínűen azzal a benyomással hagyta el, hogy az általa kért kineveztetés 17-ikén közzé fog tétetni. E közzététel helyett a kéziratban ilyeneket olvasott : »Kedveltségedet egyszersmind felhatalmazván, miszerint e végre (felelős ministerium al-