Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 231

HORVÁTH MIHÁLY. 241 tói ; jelen voltak ott franczia és burgundi püspökök is, de Gförernek nem jutott eszébe, hog)' ebből a franczia és burgundi egyházak függő voltára következtessen. A Századok 1877 áprilisében jelentette, 1 hogy Horváth lankadni nem tudó, fiatal buzgalmával már elkészítette és Ráth Mór Elvezir-nyomtatásban páratlan díszszel adja kí a korszakalkotó munkát. A mű 1878-ban meg is jelent. 2 Egy példányát hódolata és meleg ragaszkodása jeléül már januárius 18-án elküldte Simor herczegprimásnak,3 kérve, hogy azt »minden hiányossága daczára, legalább mint jószándéka s az egyház javát, gyarapodását és dicsőségét szomjazó fiúi indulata és buzgalma bizonyítványát« fogadja. Ismételte, hogy maga érzi leginkább a munka hiányait ; »de minthogy azt a források meddősége miatt teljesebben alig írhatná meg valaki, hacsak képzelete szüleményeit nem árulná tények gyanánt, kötelességének tartá befejezni a munkát, míg a Gondviselés élni engedi.« Az első könyv a magyar keresztény egyház megalapítását, a második annak megszilárdulását fejtegette könnyen érthető s mégis művészies kidolgozásban, vonzó, szabatos stílusban, teljes tudományos készlettel.4 Azonban szemére vetették,6

hogy az ősmagyarok vallásos nézeteiről nem beszélt, a vallás iránt való közönyösségöket állította, de nem bizonyította, a megtérés fokozatosságát nem tüntette fel, pl. a keleti hatást kicsinylésből majdnem teljesen mellőzte, a római hittérítők működésének sikerét nem tisztázta, a belső társadalmi mozgalom ecsetelését elmulasztotta s »a kereszténységnek Magyarországban történt meghonosodására nézve egyetlen lényeges új mozzanatot sem tárt fel.« A »szigorúakat« a második rész sem elégítette ki, mert az egyház önállására és megszilárdulására felhozott külső mozzanatokkal a kérdést nem lehet megfejteni. Ehhez a belső élet alaposabb rajza kellett volna s annak kimutatása, a pogányságból mi ment át a keresztény felfogásba. Mind a mellett, hogy voltak, a kik inkább krónikaírónak, mint történetphilosophusnak tartották, elösmerték mégis, hogy a 1 Századok, 1877, 368. 2 A kereszténység első százada Magyarországon. Budapest. 1878. 8r. VITI. 476 lap. Második (czím-) kiadása 1884-ben u. o. 3 Horváth levele a primási levéltárban Simornak jan. 31-én 745. sz. a. kelt köszönetével. 4 Századok, 1878. 205. Új Magyar Sión, 1878. Hon, 1879. 54. sz. Irmei Ferencz a Magyarország és a Nagyvilág 1878. 10. sz. stb. 6 Különösen • Köpesdi Kritikai Szemléjében, 1878., 45—52. Századok. 1918. V-VI. füzet. 16