Századok – 1918

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNÓ: Elnöki megnyitóbeszéd 225

228 GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ. imént volt szerencsém ismertetni, a t. Közgyűlés rendelkezésére állnak s a magam részéről azzal a kéréssel van szerencsém a t. Közgyűléshez fordulni, méltóztassék azokat elfogadni s az elnökséget felhatalmazni, hogy azokat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter elé terjeszthesse. A fedezet összegyűjtése és a szervezkedés után most kezdetét veszi a vállalat részletes programmjának kidolgozása és azután maga a tudományos munka. Levéltári kutatóinknak szakértelmükkel különös lelkiismeretességet s a legapróbb részletekig leható alaposságot kell itt párosítani, hogy a mi vállalatunk méltó helyet foglaljon el az újkori nagy forráskiadások között. Imént ismertetett első vállalkozásunk előkészítése közben érintkezést kerestem a bécsi magyar történetírókkal és köztük első sorban Károlyi Árpád cs. és kir. osztályfőnök úrral, a bécsi levéltárak legbehatóbb ismerőjével. Ennek a beszélgetésnek eredménye egy értékes emlékirat, melynek függelékében Károlyi Árpád új eszmével fordul hozzám. Jelzi, hogy a bécsi állami levéltár diplomatiai iratai között hatalmas mennyiségben csaknem hiánytalanul őrzi uralkodóink konstantinápolyi oratorainak, residenseinek, internuntiusainak jelentéseit s a hozzájuk küldött utasításokat 1526-tól kezdve a legújabb időkig. »Azok az életbevágó érdekek,—írja Károlyi Árpád — a melyek a monarchiának, de különösen Magyarországnak és Erdélynek a fényes portához való viszonyát jellemzik, önként utalnak e történeti kútfők óriási értékére. Belőlük ezer és ezer új adat és részlet meríthető történetünkhöz a török uralom idejéből, de még azontúl is II. Rákóczi Ferencz haláláig. Adatok, a melyek ezenkívül a bécsi udvar keleti politikájának korszakait, de másrészről a fényes porta politikáját is megvilágítják és így az egyetemes történelem kútforrásainak jellegével is bírnak.« Majd hozzáteszi Károlyi, hogy »az említett konstantinápolyi jelentések egy része magyar diplomaták (követek, ágensek) tollából származik, tárgyilag pedig jóformán az egész levelezés a magyar állam külpolitikai helyzetével s annak a török-erdélyi-habsburgi államrendszer kereteiben való változásaival foglalkozik s mint