Századok – 1918

Tárcza - Horváth Jenő: Válasz Patek Ferencz úrnak 217

TÁRCZA. 217 Válasz Patek Ferencz úrnak. A Századok f. évi 94—97. lapjain Balkántörténeti Tanulmányok czímű munkámról megjelent bírálatra legyen szabad néhány észrevételt tennem. Mindenekelőtt, mi a kritika tárgyi anyagát illeti, bíráló durva hibákat (bizonyára feltűnőt akart mondani) állapított meg, melyeket az igazság érdekében kötelességemnek tartok megvédeni. Ha bíráló megütközik azon, hogy a Hohenstaufok kipusztították a normanokat, erre nézve legyen szíves megnézni a kézikönyveket, melyek közül már a XVI-ik századbeli Baronius azt jegyezte ki az olasz krónikákból, hogy Henrik császár e végett vonult Siciliába : »diram vindictam adversus omnes quos sciret ex Northmanorum gente descerdere« [exercere]. — Ha oly durva hibának tartja, hogy Anjou Károly nem 1268-ban, hanem 1267-ben vette birtokába Korfut és Durazzót, akkor e hibától annál inkább eltekinthetne, mert ugyanott — és ezt bíráló feledékenysége folytán az igazság érdekében kötelességemnek tartom megemlíteni — az 1267-iki viterbói szerződés szerepel az angevin balkánpolitika kezdetéül, magam sem tüntetvén fel bíráló hibájául azt, hogy 1267 helyett Г867-Г01 beszél. — Kirívóbb a helyzet annak a mondásnak a kifogásolásában, hogy II. Károly Siciliát az 1302-iki caltabellottai szerződésben a spanyoloknak engedte át, mert bíráló is kénytelen bevallani, hogy Károly a szerződésben Szicziliáról lemondott, csak az igazság ellen tusakodva nem ismeri el azt, hogy a szigetet a spanyoloknak engedte át. — Végül nagyon jól tudom én, az ellenkezőjét nem is állítottam, hogy az Anjouk már 1302 előtt a magyar korona elnyerésére törekedtek, de hogy e törekvés csak a sicziliai kudarcz után vált reálpolitikai küzdelemmé, azt fölösleges bizonyítani. A mi a bírálat általános kijelentéseit illeti, kérem ne vegye rossz néven, ha oly lesújtó kijelentéseit igaz értékükre szállítom le. Azon kijelentés, hogy a dolgozatnak tudományos értéke nincs, magyar bírálóknál ma már eléggé sajnos, a megszokottak közé tartozik, melynek nem mindig kell, hogy objectiv alapja is legyen. Bíráló bizonyára úgy gondolta, hogy a tanulmány a czímhez szabva rövid, de annak czélja egy félév alatt sokkal bővebb formában megtartott előadásoknak a közlés érdekében kénytelen összevonása volt, mindazonáltal először kísérelvén meg történetírásunkban a balkánpolitika összefoglalását. Ha bíráló a tanulmány czímét megérti, akkor a balkánpolitika történetében nem a Balkán történetét, hanem annak csak egy részét keresi, a minthogy a tanulmány kitűzött és bevallott czélja