Századok – 1918

Tárcza - Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól 208

216 TÁRCZA. papi állásban,1

t. i. Thury Boldizsár.2

Minthogy pedig Zemplén vármegye területén még egyetlen tekintélyesebb helység : Királyhelmecz volt a Báthory István birtokában, egyedül erre gondolhatunk, mint Czeglédinek 1585-től való hivataloskodása színterére. Ennélfogva Gyarmathi Biró Miklós, a ki 1593 júniusában még beregi esperes és mezővárii pap volt, míg 1597-ben zempléni esperesnek és helmeczi papnak írta magát, nemcsak esperesi, hanem lelkészi hivatalában is utódja lehetett Czeglédinek. Vele szintén összeköttetésben állott Báthory István, a mint bizonyítják végrendeletének következő szavai : »En is vettem vala az helmeczi prédikátor, Gyarmathi Miklós könyveit meg . . .« 3 Kettőjök együttes közremunkálásának sikerült megalkotni azt az uniót, melyre 1597-ben léptek a zemplénvármegyei református és lutheránus egyházak, de a mely az elképzelhető leghelyesebb módon kizárólag egyházszervezeti volt, nem pedig hitelvi és szertartási is.4 Most még csak arról a kérdésről kell befejezésül megemlékezni, hogy hát tanár volt-e Czeglédi Sárospatakon ? Szerintem bátran lehetett, még pedig a régi állítással megegyező időszakban, azaz Krakóból visszatérte után egészen addig, míg Szikszai Fabricius Vazul jött a helyébe, vagyis körülbelül 1558-tól 1561-ig. Ezen a réven ismerkedhetett meg Kopácsi Istvánnak Erzsébet nevű leányával, kit azután feleségül is vett, minden valószínűség szerint akkor, a mikor erről az abban az időben legtöbbnyire átmeneti foglalkozásul szolgáló hivatalról papságra távozott valahova. Zoványi Jenő. 1 Az 1629. évi egyházlátogatáskor és azután is az első pap református volt, a második pedig lutheránus. Semmi esetre sem lehetett több reformátusra szükség az előző évtizedekben sem. a Borovszky : Borsod vármegye története. I. 95. és 101. 1. 3 Végrendeletének az országos levéltárban levő kézirata szerint. 1 Ez 1670-ig állott volt fenn s tulajdonképsn nem igen állott egyébből, mint abból, hogy a zemplénvármegyei lutheránusok, a kik ekkor már kizárólag a tótok közül kerültek ki, alávetették magukat a magyar református esperes kormányzatának. A legfőbb vonásában már jellemzett varannói egyházi helyzet adta hozzá körülbelül a kiindulási pontot.