Századok – 1918
Tárcza - Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól 208
210 TÁRCZA. s valamivel azután, hogy Szikszai Fabricius Vazul sárospataki rectorságból kolozsvári rectorságba távozott, szintén elhagyta egyházmegyéjét s jobb hazába vonult, hol szabadon vallhatta meggyőződését. A mi az esperessé választott Czeglédinek sárospataki papságát illeti, erre nézve én már 1908-ban kinyilvánítottam volt azt a meggyőződésemet, melynél fogva »az az állítás, hogy Czeglédi Ferencz 1568-ban ott működött volna, nem rendelkezik semmiféle támponttal« és egyidejűleg azt is kimutattam volt, hogy 1571-től 1575-ig Bassarági Vitus János volt a sárospataki első pap.1 Ugyanezeket a tényeket 1916-ban ismét megállapítá »történetíróink« ellenében S. Szabó József is,2 akik közé természetesen én már nem tartozám. Mivel pedig Kopácsi épen reformátussága miatt volt kénytelenítve elmenni Patakról : épen úgy, mint a hogy esperes-utódját nem kereshetjük a Perényi Gábor birtokain működő lelkészek között, és így a patakiban sem, emezt, vagyis a lelkészi állásában való utódját szintén nem a helvét irány hívei között találjuk meg, hanem egykorú és hiteles adat3 útmutatása nyomán, valamint ez adatnak a történeti hagyománynyal való egybevetése alapján a lutheránusságánál fogva nagyon is elfogadható Sztárai Mihályban. Ennek ezt az 1565-ben és minden valószínűség szerint 1565 körül is kifejtett ottani munkálkodását tették azután későbbi történetírók évtizedekkel előbbre, és teszik némely jelenlegi történetírók is a megállhatatlan hagyományos nézethez való merev ragaszkodással. Kevéssel Perényinek 1567-ben történt halála után cserélhette fel aztán valamikor Sztárai Patakot Pápával. Közvetlen utódja olyan valaki volt, a kinek nem maradt fenn a neve korunkra. Ezután következett Bassarági, őt követőleg pedig újra egy ismeretlen nevü, ennek azonban nem is nagyon érdemes a kiléte után érdeklődnünk, róla szólván Bornemisza Péternek következő egykorú följegyzése : »Ez napokban történt ez, hogy midőn egy híres bölcs ember, ki jó zsidó, görög, deák és bölcs tanító levén, magát alázatosan nem szabná az szegény községhez, felettébb dorgálta őket és igen kevélyül tartotta magát előttök. Azonban egy nemes asszony állatot kapnak meg paráznaságnak vétkében, ki azelőtt jó erkölcsű volt és az eset miatt 1 Századok 1908. 816—7. 1. (»Sárospatak reformácziója« cz. tanulmányomban.) 2 Debreczeni és sárospataki papok a reformáczió századában. 47. 1. 3 Történelmi Tár 1900. 476. 1.