Századok – 1918

Történeti irodalom - Šišić; Ferdinand: Geschichte der Kroaten. I. Bd. Ism. Karácsonyi János 176

170 TÖRTÉNETI IRODALOM. 181 Nincsen tehát semmi bizonyíték arra, hogy akár a római pápa, akár a görög vagy a német császár már a X. században elismerték volna a horvát herczegséget valódi, független királyságnak. Ha a fejedelmeket királyoknak nevezik, az csak inkább hadvezér értelemben veendő s annyit jelent, hogy a görög császár főhatósága alatt csaknem önállóan kormányoztak. Szerencsétlennek tartom a szerző azon véleményét is, hogy az ioio—25 években előforduló III. Kreszimir és az xooo-ik évben említett Szuronya egy személy. Látszólag szellemesen kifejti ugyan a szerző, hogy Tamás főesperest a 990. évben említett Tirpimir és Mutimir horvát fejedelmeket összetéveszti a 890-ben élt Tirpimir és Mutimir herczegekkel, Dandulo pedig tovább folytatva a tévedést, azt hitte, hogy a velenczei krónikástól említett Szuronya Mutimirrel veszekedett a trónért. De hát ez mind csak levegőverdesés. Már maga az, hogy a IX. században a horvát uralkodócsaládban a Tirpimir és Mutimir használatosak voltak, azt mutatja, hogy a X. században is éltek ilynevű horvát uralkodók, mert nagyon jól tudjuk, hogy a személynevek a családokban néha az unalomig ismétlődnek. Aztán maga szerző is bevallja, hogy a Pincius nevére készített s a 994—1000 évekre tett ajándékozó levelek otromba koholmányok. Ennélfogva nincs bizonyíték arra, hogy Dirziszlav István 880-nál tovább is uralkodott. Már most azután nincs semmi akadálya annak sem, hogy III. Tirpimir és II. Mutimir uralkodása a 880—1000 évek közé szépen elhelyezhető ne legyen. De meg a szerző egész fejtegetését halomra dönti Tamás főesperes eredeti nyilatkozata műve XIV. fejezetében : »Petrus archiepiscopus fuit anno Domini nongentesimo nonagesimo tempore Tirpimiri et Mutimiri, filii eius, re gum«. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium. Scriptores. III. 42. 1.) Mivel itt a főesperes a 990-ben kormányzó Tirpimirt és Mutimirt »reges«-nek, királyoknak írja, s az előző XIII. fejezetben pedig azt a tételt állítja fel, hogy csak a 970-ben uralkodó Dirziszlávtól kezdve nevezték magukat a horvát fejedelmek királyoknak, nyilvánvaló, hogy nem is gondolhatott a XIV. fejezet írásakor a 890-ben uralkodókra, mert azok az ő állítása szerint is, Mutimir 892-iki oklevele szerint és csak dux-ok voltak. Tamás főesperesnek tehát olyan 990-iki oklevél volt a kezében, a mely III. Tirpimirt és II. Mutimirt »királyokénak írta s hozzá még együtt uralkodó királyoknak, holott ezt I. Tirpimir és I. Mutimir uralkodásáról épen nem lehetett mondani. De meg ha a szerző véleménye igaz volna, akkor egy horvát királynak már mint III. Kreszimir-nek két horvát személyneve