Századok – 1918

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1917-ben 1–64

A MAGYAR LEVÉLÍRÁS KEZDETE. 7 kolostorízü idegenszerűségektől meg nem rontott tiszta, nemes magyar nyelv és hogy a gyökeres magyar nemzetségek írástudó tagjai egymás között ezen a nyelven leveleztek is. Csak a nemzetünket oly konokúl üldöző balvégzet művének kell tekintenünk, hogy ilyen levelek nem maradtak reánk. Több mint valószínű, hogy a magyar testamentumot író Csáky Benedek, a magyar hitlevelet kiadó Corvin János herczeg magyar missilis levélben is érintkezett atyafiságával és híveivel. Melléjük harmadiknak bátran odaállíthatjuk Muronyi Vér András uramat, a kitől a legrégibb magyar nyelvű nyugtánk (»menedéklevél«) és zálogos levelünk fennmaradt (1493-ból, illetve 1504-ből) 1

s a ki latin nyelvű családi okleveleire magyar nyelven írt tartalmi kivonatokat.2 De bizonyára voltak a magyar nyelv szeretetében és használatában hozzájuk hasonló sok mások is, a kiknek műveltsége magyar talajban gyökerezett, különösen az idegen szellemtől többé-kevésbbé áthatott királyi udvaroktól és a kolostoroktól távoleső kúriákban. Első sorban azt hiszszük, hogy főképen a magyar nők, különösen a szerelmetes szívű fiatalok s általában mindkét nembeli fiatalság tollából kerültek ki magyar levelek. Mert ők szívük érzéseit, sóvárgásait, vágyait, örömét, bánatát, a mely érzelmek a XV. században csak úgy buzogtak és kiáradtak az ifjú szívekből, mint a XVI. vagy akár a XX. században, bizonyára nem kacskaringós latin formulákban, hanem anyanyelvükön közölték egymással s ha élőszóval nem tehették, tették — esetleg íródeák segítségével is — magyar írásban, magyar levélben. Erre klasszikus tanúbizonyságunk a fentebb már említett Enyingi Török Imreféle köszöntő. Ez ugyanis tulaj donképen egy 1485. évi missilis levélnek egyik része. A levelet Paksy Lajos és Enyingi Török Imre írták Kállay Jánoshoz s a levél eleje latin, csak a vége magyar, mely így hangzik : »Emericus The. (Thewrewk-Török) köszön Krisztinának, legyen könnyebb inhának (szivének, lelkének), száz jónapot, kétszáz jó éjt hozzája . . .« 3 1 A menedéklevél eredetije a M. Tud. Akadémia kézirattárában. Közölve Horvát Istvántól a Tud. Gyűjt. 1835. évf. V. kötetében és Zolnai Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (hasonmással). — A záloglevélre lásd Századok 1872 : 477—78. 1. 2 Dr. Iványi B. : Nyelvemlékek a gróf Teleki-család gyömrői levéltárában. Magyar Nyelv IX. évf. 442—445. 1. 3 A levél eredetije á M. N. Múzeumban, a Kállay-család levéltárában. Közölve Századok 1877. évf. 94. 1.