Századok – 1918

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Küzdelem a nemzeti királyságért 142

Küzdelem a nemzeti királyságért 1505-ben. A Történelmi Társulat egyik megalapítója, évek hosszú során át titkára és elnöke, Thaly Kálmán pályáját a kitűzött életczél egysége és az elérésére fölhasznált eszközök összhangja jellemzi. Mint költő és történetíró, mint tanár, tisztviselő és országos képviselő egy eszménynek, a nemzeti függetlenség biztosítására czélzó törekvéseknek szolgálatában állott. Ezt hirdeti végrendelete is, melyben a Történelmi Társulatnak ötvenezer koronát hagyott azon czélra, hogy >>a magyar nemzet függetlenségi törekvései és küzdelmei történetét írassa meg.« A Társulat a föladat megoldását több szakférfiú között osztotta meg és máris napvilágot látott az első rész, mely az 1505-től a mohácsi vészig terjedő időszakot foglalja magában.1 Szabó Dezső, ki a II. Lajos korabeli országgyűlések történetének megírásával hivatottságát igazolta, értékes munkát nyújtott, mely a széleskörű levéltári kutatás es ciz éleselméj ű kritika előnyeivel dicsekszik. Érdemül kell neki betudni azt is, hogy az alapítótól kitűzött kiindulópontot, az 1505-ik évi rákosi országgyűlést megelőzve, a Habsburgházból származó első magyar király trónralépteig (1437.) megy vissza, a mi által a nemzeti királyságért a Habsburgok ellen folytatott küzdelem fejleményeinek megértését könnyíti. Azonban épen az alapítótól megjelölt kiindulópontot nem méltatja kellő figyelemre és a bécsi udvari levéltárnak az 1505-ik évi országgyűlésre vonatkozó iratait, köztük azt is, mely az alkotott végzéseket ismerteti, fölhasználatlanul hagyta, sőt magáévá tette a korábbi történetíróknak (köztük e sorok írójának) téves fölfogását, a mely szerint az országgyűlés politikai természetű végzései királyi szentesítéssel ellátott végzeménybe (decretum) iktatva nem lettek volna. Továbbá a nemzeti királyság helyreállítása érde-1 Küzdelmeink a nemzeti királyságért. 1505—1526. Irta Szabó Dezső. Budapest. 1917. 8r., 226 lap.