Századok – 1918

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Küzdelem a nemzeti királyságért 142

FRAKNÓI V. — KÜZDELEM A NEMZETI KIRÁLYSÁGÉRT I505-BEN. 143 kében az országgyűlésen létrejött szövetség okiratának kritikai ismertetésétől tartózkodik. Végre a nemzeti mozgalom vezéréről, Werbőczi Istvánról egyáltalán nem emlékezik meg, noha az országgyűlésen játszott szerepét a budapesti egyetemi könyvtár egyik kézirata kellően megvilágítja. Lehetséges, hogy ezen országgyűlést, melyben Thaly új korszak hajnalhasadását üdvözölte, ő múló hatású episod gyanánt ítéli meg ; de az még ilyen álláspontról is, korjellemző természeténél és alkotmánytörténeti jelentőségénél fogva, a legalaposabb tárgyalást és a legkimerítőbb elbeszélést érdemli meg. Munkája hézagainak kiegészítésére vállalkozom. Ezzel kegyeletem adóját kívánom leróni Thaly iránt, kinek neve ellentétes fölfogások heves összeütközése után következő közös törekvéseink és sikereink emlékét idézi föl lelkemben. I. Az 1505-ik év folyamán Magyarország lázas mozgalmak színhelye volt. II. Ulászló királyt két ízben szélhűdés érte, úgy hogy általán közeli halálára számítottak, melynek bekövetkezése, fiörökös hiányában, a királyválasztási jog gyakorlására volt a nemzetet fölhívandó. A köznemesség, mely Ulászlót azért fogadta el uralkodóul, mert tőle a Mátyás által kiküzdött hatalmi állás fönntartását és a Habsburgok trónraj utásának meggátlását várta, kínos csalódás hatása alatt állott. Az ország ugyanis kénytelen volt Ausztriáról lemondani ; az 1491-ik évi pozsonyi békekötés pedig Ulászló fiörökös nélkül bekövetkező kimúlása esetén, a Habsburgoknak biztosította a trónöröklést. A köznemesség ezen utóbbi megállapodás törvénynyé emelését meghiúsította és a jelzett eset bekövetkezésekor nemzeti király választásának szándékát nyíltan hirdette az 1498-ik évi országgyűlésen hozott végzésével, mely királyválasztáskor külföldi uralkodók követeinek meghallgatását tiltotta. Mátyás fiát, Korvin János herczeget tekintette jelöltjéül ; a miért is Zápolyai István nádort, ki az utat Magyarország trónjára családja számára készítette elő, törekvéseiben nem támogatta. A helyzet változott, a mikor 1504 őszén a halál elragadta Korvin Jánost, kit csakhamar egyetlen fia követett a lepoglavai sírboltba. Zápolyai István ekkor nem volt többé életben ; de özvegye, Hedvig tescheni herczegnő fölkarolta férje