Századok – 1918

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1917-ben 1–64

6 LA M PÉRT H GÉZA. hagy s mind őt, mind gyermekeit ájánlja és bízza >>az felséges Fejedelem Asszonyra, Beatrixre, Magyarország királyné aszszonyára és az nagyságos Geréb Péterre és Geréb Mátyásra, hogy oltalmazzák, táplálják és felneveljék«. A másik írás (1498-ból) még érdekesebb, már csak írójánál fogva is, a ki nem más, mint a dicsőséges Mátyás király természetes fia : Corvin János herczeg. íme, egész terjedelmében : 1 »Én ki vagyok János herczeg, fogadok ez levéllel, hogy mint hamarább Debreczenhez juthatok, ottan minden okvetetlen Imre uramnak 2

adom örökül örökké, mind fiainak még maradékjainak is valamely attyafiaival egyetemben akarandgya, ha kediglen úgy történnék, hogy király meg nem válthatnája, én pénzemmel is megváltom és megadom ; 3

ezt is kedig (pedig) fogadom keresztyénség hitemre és tisztességemre, hogy megállom, mint jámbor. Továbbá fogadok neki hitemre és tisztességemre, hogy senki szanára 4

lenni, semmi szégyent, sem nyomorúságot rajta nem teszek, hanem valaki ellensége leszen, én is ellensége akarok lennem. Engem Isten úgy segillyen ; Boldog asszony és Istennek minden Szenti. Ez levél költ Varasdon Csötörtökön, Mindszent napján, ezernégyszáz kilenczven nyolczadik esztendőben. János Herczeg keze írása«. Ennek a — már külső alakját tekintve is, a missilis levélhez közel álló — írásnak nyelve olyan közvetetlen, tiszta, erőteljes, folyamatos magyar próza, hogy úgy mondjuk, tősgyökeres magyar beszéd, hogy a mai fül is gyönyörűséggel hallgatja. »Én ki vagyok János herczeg . . .« »Engem Isten úgy segéljen ! . . .« Ugyanezt mondhatjuk a Csáky Benedek testamentumának nyelvéről és talán nem csalódunk, ha a XV. század magyar missilis leveleinek nyelvét is ezekéhez hasonlónak gondoljuk. Ez a két rendkívül becses nyelvereklyénk mindenesetre csak megerősíthet bennünket abban a hitünkben, hogy már a XVI. század előtt is, főkép a Hunyadiak, Kinizsiek, Szilágyiak és Magyar Balázsok korában, ősi tisztaságában élt, fejlődött és virágzott a humanista és 1 I. Lipót király 1701 júl. 28-án Bécsben kelt hiteles átirata Esterházy (Estorás) Pál nádor számára, ki az eredetit felmutatta. Orsz. Levéltár N. R. A. 1087. cs. 40. sz. 2 Enyingi Török Imre. 3 Debreczen ekkor Magyar Benigna (Kinizsi Pálné) kezén volt zálogban. (Schönherr : Corvin János. 244. 1.) 4 Az 1701. évi átírásban így ! — nyilván hibás írás.