Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113

HORVÁTH MIHÁLY. 127 mása nyomán épen Horváth Mihályra hivatkozva, szerencsének mondta az emberiségre nézve, hogy ily szörnyek gyéren teremnek. »A mi óhajtásunk — jegyezte meg erre Horvá Ji1 — vajha sok ily szörny teremne ;« s tiltakozott az ellen, hogy reá hivatkozzanak, mikor szörnyről beszélnek, mert ilyennek sohasem mondta, a bíbornokot. Elösmerte azonban, hogy akkori ítélete (a melyet Magyarország története első kiadásában mondott) nem ment minden egyoldalúságtól ; de most, a brüsszeli országos levéltár kiadatlan okiratainak megösmerése, tehát bővebb nyomozás után másképen ítél, az,, tartván, hogy »sapientis est consilium mutare in melius.« Már az életrajz első soraiban figyelmeztette olvasóit, hogy a kortársak nem mindig igazságosak a világ nagy színpadán szereplők iránt és »csak a történelem, a világnak e részrehajlatlan bírószéke s még ez is, sok esetben, csak századok múlva képes egész igazsággal méltányolni a mult kor kitűnő embereit.« Munkáját szerényen csak kísérletnek tekintette, hogy addig is, míg a homályban rejlő adatok előkerülnének s kimerítő életrajzot lehetne írni, a már ösmert adatok pontos felhasználásával mutassa be ezt a rendkívüli embert, »kit sorsa és ön lelki ereje alacsony szolgai helyzetből a legnehezebb körülmények közt emelt egy ország kormányára s annak majdnem egy századnegyedig intézte közügyeit.« Horváth csak 4—5 oldalt írt Fráter György életének első negyvennégy esztendejéről, majdnem századrészét annak, a mit élete második felének huszonhárom utolsó esztendejéről elbeszélt. Ez az aránytalanság is mutatja, hogy nem annyira életrajzról, mint politikai tanulmányról van szó. Például reá sem gondol, hogy a nagyváradi béketárgyalások alkalmával a püspököt egyúttal mint Kiess trienti és Frangepán kalocsai érsekek vendéglátó házigazdáját s Dármikor is bizalmasabb környezetben, saját otthonában mutassa be. Eletéből, államférfiúi működésén kívül, egyéb alig érdekli ; mégis csak kevéssé emeli ki legnagyobb érdemét, mely abban áll, hogy az erdélyi fejedelemséget voltaképen ő alapította meg. Az események idejét ritkán említi s idézetei sokszor hiányosak. A magyar- és erdélyországi országgyűlések emlékeinek, Fráter György levelezésének és a nagyváradi béke oklevéltárának Károlyi Árpád gondosságából történt közzététele, a Történelmi Életrajzok s más folyóiratok közlései óta az olvasó bizonyára kevesebb fölvilágosí-1 Tört. Zsebkönyv. 83. s a 2. és 3. kiadás 5. lapján.