Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113

128 MÁRKI SÁNDOR. tást talál benne, mint a mennyit keres ; ele már az ő könyve lelkesítette Jókait egyik legszebb regényének, Fráter Györgynek megírására s az egész újabb történetirodalmat arra, hogy az addiginál sokkal elfogulatlanabbul ítéljen róla.1 Horváthnál alaposabb történetírója ma sincs Fráter Györgynek ; 2

pedig műve készítésekor maga sem gondolta,3

hogy már napvilágra került volna minden adat, melynek alapján kimerítő és hü életrajzát megírni lehetne. Szerinte Fráter György kétségkívül nagyravágyó, hatalomszerető ember volt, ki, hogy czélt érjen, kétszínű, cselszövő, fondorkodó, nyers, zsarnokias, még kegyetlen is tudott lenni ; de hazáját forrón szerette s legfőbb vágya a haza régi fényének, hatalmának helyreállítása volt. Nagyra és elsőségre törekvését hazafisága ellensúlyozta és mérsékelte s amazt árulásig elkorcsosulni nem engedte. Ide-odahajladozásról vádolják s történelmünk mégis alig mutathat föl hosszú életpályát, mely következetesebb volna az övénél. »Kevesebb lelki nagyság, csekélyebb jellemerő, lanyhább hazafiság, mint mennyi az ő keblében lakott, annyi gyanúsítás, annyi rágalom miatt, rég elkedvetlenedve vonult volna vissza a nehéz és hálátlan pályától.« »Politikai irányában a végelmerüléssel fenyegetett haza s nemzet fennmaradása és megszilárdulása volt az ő vezércsillaga. Ezen elv szolgál kulcsul egész nyilvános életéhez.«4 Horváth érdeme, hogy háromszázados helytelen fölfogás után ez a jellemzés a köztudatba átment. Munkája — egyik legilletékesebb bírálója 5

szerint — az egyénnek jellemzése és lélektani motivumainak földerítése, valamint a kor rajza következtében egyaránt mesteri mű ; oaz első magyar nyelven megjelent történeti életrajz, mely a külföldi irodalmak legjobb müvei mellé állítható és egy színvonalon áll azon kitűnő politikai jellemrajzokkal, melyek 1 A fiatal Thallóczy a Figyelőben (1875. 231—6. 1.) főkép az •ő könyve alapján vont párhuzamot Fráter György és Richelieu közt. 2 Azóta jelent meg Og. Utiesenovictól : Lebcnsgeschichte des Kardinals Georg Utiesenovic genannt Martinisius (Bécs, 1881. 8r. 180 lap és 75 1. Oklevél tár, horvátból fordítva ; alapos bírálata a Századokban, 1881. 448—451. 1.) ; Barabás Samutól : Fráter György -életrajza. (Pozsony, 1885. 8r. 28 lap ; Druffeltől : Der Mönch von Siebenbürgen und Kurfürst Johann von Brandenburg (Forschungen zur deutschen Geschichte, VII.) ; Krenner Miklóstól : A nemzeti királyság eszméje. Martinuzzi. (Arad, 1901. 8r. 258 lap.) 3 Fráter György. 378. * Horváth : Fráter György, 15., 170., 236., 276,, 277., 378— 385- 11. 5 Fraknói, Horváth M. emlékezete, 27.