Századok – 1918
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113
126 MÁRKI SANDOR. az, hanem valóságos élet- és jellemrajz, a jeles történetirónak ebben a tekintetben legsikerültebb, ha nem is legösmertebb alkotása, mely sok helyütt a classicus művek magaslatára emelkedik. Csak tíz esztendő múlva írt újabb életrajzot, mikor a rendi Magyarország utolsó nagy nádorának korából egyszerre Szent István korába tért vissza, megírván a magyarok apostolának, Szent Adalbertnek életét.1 Lexikonban jelent meg, de a lexikális czikkek színvonala fölé emelkedett, sőt olvasmánynak is kellemes. Azt az állítását, hogy 993-ban Adalbert maga is bejött Magyarországba és Vajkot, a későbbi Szent Istvánt megkeresztelte, nálunk Pauler Gyula,2 a németeknél pedig Voigt 3 kétségbevonta, a mivel különben csak folytatták a kétszázesztendős vitát ; Karácsonyi azonban,4 ámbár Horváth kis tanulmányát meg sem említi, Querfurti Brúnónak, az Annalista Saxonak és Hartviknak tudósításai alapján megállapította, hogy a térítés kezdete, valamint Géza fejedelem és fia megkeresztelése Szent Adalbertnek elvitathatatlan érdeme. Egy esztendő múlva (1859.) Horváth kiadta legterjedelmesebb s a. legtöbb eredeti oklevél alapján készült életrajzát Utyeszenich Fráter Györgyről, Martinuzzi bíbor nőkről} Ö az első magyar történetíró, a ki igazságot szolgáltatott ennek a nagy magyar államférfiúnak és megtisztította emlékét azoktól a vádaktól, a mikkel — jóformán az egy Szalay Lászlót kivéve — a történetírók általában véve elhalmozták. Például Podkraczky József Martinuzziról írt czikkében 6 a bíbornok halála pőrében kikérdezett tanúk részrehajló vallo-1 A Szent István-Társulat Egyetemes Magyar Encyelopaediájában, az első kötetben. Másodszor Horváth Kisebb tört. munkái közt, 1868., II. 219—232. 11. 2 A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I. 495. 3 Adalbert von Prag. (Berlin, 1898.), 95. A szent püspök halálának (997 ápr. 23.) kilenczszázados évfordulója alkalmából 1897-ben más díszmunkák is foglalkoztak a kérdéssel. * Szent Adalbert védelme. Kath. Szemle, 1904. 451—462. és 522—535. 1. ; továbbá Magyarország egyháztörténete (Nagyvárad, 1915. 4- !•) 5 Először megjelent Hatvani Mihály : »Történelmi Zsebkönyv. Rajzok a magyar történelemből« cz. gyűjteményében (Pest, 1859. a 81—462. lapon) ; másodszor Horváth Mihály Kisebb Történelmi Munkái IV. kötetében (Pest, 1868. az 1—427. lapon) ; harmadszor mint változatlan lenyomat külön kötetben (Pest, 1862. 8r. 385 1.). Kiadatlan német fordításának egy része »Das Leben Fráter Georg Utyeszenich's« czímen Fol. Germ. 1095. sz. a. ívrétű 15 oldalon a M. Nemzeti Múzeum kézirattárában. * M. Történelmi Tár 1856., I. 263. s köv. 11.
