Századok – 1918

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113

HORVÁTH MIHÁLY. 121 A bírálat dolga annak eldöntése, Horváth Mihály hármas kívánságának épen Horváth Mihályról írt könyvemben hogyan felelhettem meg ; de második kívánságának, az anyag hézagossága kiegészítésének szükségét magam is érzem. Ne legyen tehát feltűnő, ha életének és munkásságának némely részletével, a melyet életrajzában csak röviden érintettem, itten önálló czikkekben foglalkozom. Többnyire oly részletek ezek, a mik jellemzik hálás Társulatunkhoz való viszonyát. I. Horváth történelmi életrajzai. Valóban h dyes és kegyeletes dolog arra emlékeztetni, hogy Horváth Mihály, ki a Történelmi Társulat egyik folyóiratának, a Századoknak közleményei sorát megnyitotta, a másiknak, a Magyar Történelmi Életrajzoknak későbbi megalapítását is jóelőre igazolta. Horváth a harminczas években már megírta a művelődéstörténelemnek egyik fontos fejezetét, a középkori magyar ipar és kereskedelem történetét, mikor figyelmét megragadta a XVI. század első felének politikai történelme. Elszomorító s óvatosságra intő tanulságot látott abban arra nézve, hová sülyedhet a hon, melyben a hazafiság szent érzete a legtöbb kebelben elhamvadott s pártszellem és önhaszonlesés űzik kártékony játékukat. Annál inkább vonzották azok a nemesek, a kik szilárd erőval küzdöttek a hont lesülyesztő bűnök ellen s minden erejöket a haza mély sebeinek gyógyítására fordították. Ezek között Nádasdy Ferencz hatott reá legjobban, mert nemzetéért, ha nem is mindig fényes sikerrel, de mindenkor jóakarattal és tiszta öntudattal dolgozott. A történelem tanulmányozásában — mint maga mondja 1 — legérdekesebbnek azt tartotta, hogy az események színes, tarka tömegében figyelemmel kisérje azokat a férfiakat, kik koruknak irányt adtak s elhintették a magvakat egy fiatalabb nemzedék számára, hogy szellemök még akkor is működjék, mikor hamvaik már rég összevegyültek a sír porával. Azt hitte, hogy műveikben visszatükröződő lelköknek vizsgálata, tetteik indító okainak kutatása, a cselekvésöket előmozdító vagy gátló körülmények földerítése nemcsak a legérdekesebb, hanem a történelem czéljainak is legjobban megfelel. »Mert — úgymond — mi hasznunk a történetek tudásából, ha azokat feldolgozni s életszerűekké 1 Gróf Nádasdy Tamás életéhez írt szép előszavában.