Századok – 1918
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113
122 MÁRKI SÁNDOR. tenni nem törekszünk ? Mikor egy egész nemzet történetét hosszabb időszakon át olvassuk és tanuljuk, az események és characterek tarka, egymást szünetlen felváltó jelenéseinek tolongásában hamar elfárad a figyelem, nem találván oly szempontot, melyből az egészet egy tekintetbe fölfoghassa. Mert történeteket vezéreszmék fonalán követni s olvasni és a részletekről általánosságra fölemelkedni nem mindenki tud vagy szokott, ki történetet olvas ; és nem is könnyű a nagy körre terjedő történetekben. De az életírásnak kisebb sphaerája könnyebb áttekintést enged ; a vezérfonalat benne felfogni nem olyan nehéz ; az események és characterek, mivel kevésbbé halmozottak, élesebben szembeszöknek s így haszon belőlük könnyebben vonható ki.« Azt azonban már akkor tanította, hogy az életrajzban a haza általános viszonyaira is tekintettel kell lenni ; mert »lehetetlen egyes embernek életrajzát adni, ha őt azon összeköttetésben nem tekintjük, melyben korával általánosan s azon eseményekkel állott, melyekben charactere nemcsak kifejlett, hanem a melyek lelkületének nem ritkán sajátságos irányt is adnak«. Bővebben idéztem szavait, mert, mint annyiszor már, ismét életrajzot írtam s épen Horváth Mihályról, még pedig olyan vállalatban, a Történelmi Életrajzokban, a mely 1885-ben, az én könyvemmel, Mária királyné életrajzával indult meg s azóta összesen 54 életrajzot közölvén, ezt a történelmi műfajt népszerűvé tette. A munkatársak közt számosan voltak és vannak, a kik, ha nem írták is meg az egész ország történetét, mint azt Horváth Mihály tette, de könyveket írtak egyes korszakokról ; az életrajzi irány művelése tehát nálunk sem jelentette azt, miről, mindjárt a vállalat megindításakor, egyik legjelesebb historikusunk, Salamon Ferencz vádolta őket, hogy a könnyebb munkát azért végzik, mert a nehezebbre nem éreznek magukban erőt s az elől kitérnek. De az életrajzokban mindenesetre követni kell Horváth Mihálynak azt a tanítását, hogy az egyént a közviszonyokba kell beilleszteni. Különben első biographiai műve, Nádasdy Tamás életrajza, mely eredetileg az Athenaeumban,1 azután pedig külön is megjelent,2 a dicséretek mellett már akkor is bizonyos ellenvetésekkel találkozott a Figyelmezőben3 egy 1 1838. II. kötet. 2 Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel korára. Budán, a magyar kir. egyetem betűivel, 1838. (8r. 148 lap). Gróf Nádasdy Tamás, Magyarország nádora aczélmetszetű arczképével. 3 1839., 9. szám, 129—136. hasáb.
