Századok – 1918
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Horváth Mihály - 113
118 MÁRKI SÁNDOR. kereskedelem, az uralkodó eszmék, irányok, szokások. De mindezt megváltozva, átalakulva találván, ámulattal kérdezheti : Mi okozta ezt a nagy változást ? Mik a változás tényezői, rúgói, fokozatai ? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, az általuk feltételezett események lánczolata s eredménye, a mi a jelen állapotokra vezetett ? A XIX. század műveltségének egyik legszebb eredményét abban találta, hogy a népek már nem egyedül önmagukkal foglalkoznak ; figyelmük az emberi faj legtávolabbi családjaira is kiterjed. Tudni akarják, mi hogyan történik más népeknél. Más népek iránt rokon- vagy ellenszenvet tanúsítanak, de sohasem közönyösek. Az emberi szellem és szorgalom műveinek kiállításában versenyeznek egymással. Közös érzelemmel s törekvéssel karolják fel a szabadság, műveltség, emberiség érdekeit. Szerinte a XIX. század műveltségének épületét ez a közös érdekeltség és versengő törekvés emelte oly magasra. Egy népre sem közönyös — tanította tovább —, hogy a művelt világ jó vagy rossz véleménynyel van-e iránta. A művelt világ közvéleménye óriási hatalom, melynek helyeslése vagy gáncsa biztosabban és következetesebben emel vagy sujt, mint százezernyi hadseregek. De a közvélemény rokonszenvére a szerencsétlen nemzeteknek van legnagyobb szükségük. Az ilyenek a többiek jóindulatát csak úgy kelthetik föl, ha másokkal híven megismertetik jelen állapotaikat s az igazságtalan elnyomatást, melyet tűrniök kell ; és ha teljes világításba helyezik a maguk egyéniségét minden erkölcsi becscsel, széppel, jóval, értékessel együtt, mi annak az egyéniségnek tulajdona. A közvéleményt csak ilyen tulajdonságokkal lehet megnyerni. Mindezek pedig »a viselt dolgokban, az alkotott és ápolt intézményekben, a folytatott törekvésekben, szóval az egyéniséget visszatükröző történelemben nyilatkoznak«. Ezért minden nemzet első kötelességei és érdekei közé számította, hogy saját történetét megismerje s másokkal is megismertesse. Másrészt azonban úgy tanította,1 hogy a történelem egyeseknek és nemzeteknek csak úgy használ igazán, ha philosophiai szellemmel hatol be az események okaiba és lánczolatába s a történetek folyamából oly erkölcsi következtetéseket von le, a mik az életre tanulságul, irányadóul szolgálhatnak. Mert >>a történelem társadalmi tudomány, 1 Pesty Frigyes »A Világtörténelem napjai« cz. kétkötetes műve (Pest, 1870.) bevezetésében.
