Századok – 1918

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Historische Zeitschrift - 101

TÖRTÉNETI IRODALOM. 101 ennek az együttfejlődésnek okait. A művet, mint összefoglalásra képes elme munkáját, határozottan irodalmi nyereségnek tartja. — Jellinek Márton : Bibó István, A számok jelentése és a gondolkozás alapformáinak története. Úgy látja, hogy szerző czélja olyan elemi gondolkodási formákat találni, a melyekben az ember mindenütt gondolkodni kényszerül ; erre legalkalmasabbnak találja a számok szerepének vizsgálatát. Feltűnőnek találja, hogy ebben a törekvésében szerző eltér a szokásos ethnologiai módszertől, a midőn nem a primitiv, hanem a félprimitiv népek ethnosából indúl ki. — Herze Nagy János : Gulyás József, A sárospataki kéziratos népmese-gyűjtemény. Szerző nézetével szemben fönntartja azt a már régebben nyilvánított véleményét, hogy a Szilcz István szabolcsmegyei földbirtokos által a XVIII. sz. végén lejegyzett mesék magyar, vagy legalább is magyar földön lakó ember szájából kerültek lejegyzésre. — Kisebb Közlemények. Szendrey Zsigmond szalontai babonákat mutat ki Arany János műveiben ; Bán Aladár a »lyüki« és »hüvelyk« szó újabb néprajzi magyarázatát adja ; S. Gy. Gailel Vitusnak a székely rovásírásra vonatkozó adalékát közli egyikéből azon másolatoknak, melyek Gailel XVI. sz.-i kéziratáról a bécsi udvari könyvtárban találhatók. — Néprajzi Hirek. Róheim Géza Sir Edward В. Tylornak munkásságát méltatja, elhúnyta alkalmából ; 5. Gy. intimitásokat mond el ugyancsak Tylornak Budapesten, 1898-ban tett tudományos érdekű látogatásáról. Földrajzi Közlemények. 1917. 6. sz. Janzsó Tihamér : Néhány vonás а XI. századvégi Magyarországról. Részlet a szerzőnek »Magyarország és határai Szt. László korában« czímű munkájából. 7—8. sz. Tóth Zoltán : Az államterület biztonsága. A természetes határok jelentőségét tárgyalja az államalakulások szempontjából általában s ezután Magyarországra alkalmazottan. Historische Zeitschrift. 1917. 21. Bd. 2. Heft. С. Brinkmann ismerteti Kaindlnak a »Bibliothek des Ostens« czímű vállalatban megjelent munkáját : Die Deutschen in Osteuropa. A bírálat kevéssé kedvező ; a könyv újat nem hoz. — L. v. E. ismerteti a Veress Endre szerkesztésében és kiadásában megjelenő Fontes Rerum Hungaricarum Matricula et acta Hungarorum in Universitate Patavina studentium kötetét. —A füzet még 27 többé-kevésbbé háborús tárgyú mű ismertetését hozza. 3. Heft. H. Marczali : Vitám et sanguinem czímű czikkében a pozsonyi 1741-i országgyűlés híres jelenetével foglalkozik, felvetve a kérdést, hogy a czímül választott felkiáltás spontán,tisztán a pillanatnyi hangulat, az őszinte lelkesedés hatása alatt tört ki a rendekből, avagy ezen jelenet, illetve e jelenet eredménye czéltudatosan elő volt-e készítve ? Arneth állításával szemben megállapítja, hogy magával a kifejezéssel már jóval június 22-e előtt találkozunk. Vázolja az ország helyzetét a szathmári béke után, azután a hangulatot az 1741-i pozsonyi diétán, a melynek erősen ellenzéki szelleme megnyilatkozik abban az erősen a gravaminális politika hatása alatt álló hitlevéltervezetben, melyet a két tábla részéről erre a czélra kiküldött bizottság szerkeszt meg. Az oppositiónak kedvez a közhangulat is (pasquillek) és ez meg is nyilatkozik abban a határozott ellenállásban, melylyel az a terv találkozik, hogy Mária Terézia férjét társuralkodónak ismerjék el. Viszont a királynő is neheztel ezért is, de az ajánlatba hozott új esküszöveg miatt is. Osztrák és cseh tanácsosai is a magyarok ellen dolgoznak, ellenezve bizalmatlanságból felfegyverzésüket. Csak Bartenstein kivétel közöttük. Mária