Századok – 1918

Történeti irodalom - Ruedorffer; J. J.: Grundzüge der Weltpolitik in der Gegenwart. Ism. Morvay Győző 85

02 TÖRTÉNETI IRODALOM. szükséges az úgynevezett középeurópai szövetség, mely a Visztulától a Vogézekig, az Északi-tengertől a Földközi-tengerig, sőt azon túl is egy áttörhetetlen falát állítsa egy nagyhatalomnak. E kérdés kritikus zónái : aj Visztula—Cseherdő—Alpok— Adria, h) Peipus—Rokitno és Don. Az európai egyensúly, hogy ha még számba jöhet e planétás fölfordulásban, követeli a geometriailag is meghatárolt középeurópai egységet. így dől meg Napoleon gondolata, hogy a Duna válaszsza el a latin és a szláv néptengert. A negyedik a sociopolitikai probléma. Alapja a népek socialitása, ethikája. Egyesítő elve a társas szokásoknak egyformasága. A népkülönbözőségek kiegyenlítése, hogy egy világegység álljon elő. Benne nyilvánulhat a népek autarkiája : a gazdasági önkormányzás, mely kiterjed most nemzetekre, de kiterjedhet az egész földre. Ez is háborús thema. Belejátszik a németek tengeri problémája (Zukunft auf dem Wasser), a Berlin-bagdadi álomkép, melylyel kapcsolatos a német keleti bankok, a palesztinai bank nagy szerepe. Ezekkel a Los von England tervet véli elérhetőnek. Tervében Magyarország, mely most csak Ausztria kolóniáján, újabb autarkiában lendülhet föL Igaz, hogy vele az európai egyensúly más földrészre esik, de egyenrangúságát nem fogja elveszíteni. Az egyensúlyt föntarthatná egy Angliával kötendő gazdasági szövetség. Németország, mely most Angliával szembekerült, nem a hegemóniára tör, hanem tevékenyen részt akar venni az emberiség jövő fejlődésében, nehogy a föld angolszászszá, vagy éppen szláwá legyen. Az ötödik probléma fölemelkedés a kosmopolitismushoz.. Ezt nevezi alkotmányos és kultúrpolitikai problémának. A háború két államforma : a porosz és az angol élet-halál harcza.. Az elsőben fő az állam, az angolban fő az individualismus ; az a kötelességtudást és a tudományt, ez a democratiát, a jellemet, a gentlemanséget tolja előtérbe. (To give all men within its bounds an English mind.) E két világfelfogás közt az osztrák-magyar a tolerantiát képviseli s benne az osztrák inkább a német, a magyar az angol felé rokonszenvez. A szláv toronyirányt az angolnak veti magát alá. Kjellén ezekkel a problémákkal a jövendő történeti fejődés alapjait véli kifejteni. Olyanokat, milyeneket a háború felszínre vetett. Nagyrészt történeti alapon áll vagy reáhivatkozik (pl.. Austroslavismus). Rámutat arra is, hogyan alakulhatna a kis szláv államok szövetségéből egy nagy szláv közösség, mely a germán elem megtöréséből keletkeznék. Inkább a nagy vonásokra fekteti a fősúlyt és nem fejti ki eléggé a kis államok kulturális fejlődőképességét az óriás államok kulturképtelenségével