Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - La Revue Politique Internationale 514

514 TÖRTÉNETI IRODALOM. 514-és Törökország bevonásával, s mennyiben segítene ez az alakulás Magyarországot eddiginél jelentékenyebb szerephez. Nem hagyja szem előtt természetesen az író a leendő Közép-Európa által kínált katonai előnyöket sem. — Pámer László. S. J. : Pálosaink a művészet terén czímű czikkében a hiányzó pálos-rendtörténet egy jelentős fejezetéhez igyekszik megadni az alapokat, a mennyiben összehordja nagyjából azt, a mit ez idő szerint tudnak a pálosok működéséről az építőművészet, képfaragó- és festőművészet, végül az ének- és zeneművészet terén. Ónálló, levéltári kutatásokat az író nem végzett s részint ennek, részint a mostoha külső körülményeknek kell tulajdonítani, hogy az általa nyújtott kép távolról sem tekinthető teljesnek. Az eddig rendelkezésre állott anyagot azonban ügyesen és szorgalommal állítja össze. — A Könyvismertetések és bírálatok rovatából közelről érdekel bennünket a beszámoló Timon Ákos : Magyar alkotmány- és jogtörténet cz. munkájáról (Altorjay Sándor.) Tanulságosan emeli ki Timon tanításának jelentőségét. — Vécsey Özséb ismerteti Czirbusz Géza : Az ember geograjiája, Fodor Ferencz Ischirkoff : Bulgarien, Land и. Leute I., Petrich Béla : H. Dartigue : L'influence de la guerre de 1870 dans la littérature française cz. munkákat és Lám Frigyes a »Heliaud« egy új kiadását. Szeptember. — Husvéth József : Az államszocziálizmus czímmel ennek a czímben jelzett gondolatnak alapjait és történeti fejlődését vázolja s rámutat azokra az igazi feladatokra, melyek a háború következtében a jövőben az államsocialismusra várnak. — Kari Lajos : Ibero-Amerika czím alatt a spanyol-portugál eredetű és lakosságú dél- és középamerikai köztársaságokról ad először általános képet, különösen abból a szempontból, milyen a culturális és politikai viszonyuk hazánkhoz s általában a központi hatalmakhoz, majd sorra véve szám szerint, húsz államról közli a legfontosabb statistikai adatokat. — P. Schrotty Pál : Kis-Azsia szívében cz. czikkében vázlatos leírást ad arról az utazásról, melyet mint kiküldött lelkész tett a távol keleten küzdő harczosaink lelki gondozására a Bagdad-, illetve Hedzsas-vasúton Örményország, Mezopotámia és Palesztina területén. — A könyvismertetések és bírálatok közül megemlítjük Teleki Pál : A földrajzi gondolat története (ism. Fodor Ferencz), Buday Barna : Magyar problémák (Csáktornyai Gamauf István), Mitteilungen des Septuaginla-Unternehmens (Hadzsega Gyula), Balanyi György : Az állampolgári nevelés (A. L.), Dézsi Lajos : Jósika Miklós báró (y), A Délvidék és a Balkán közlekedési kapcsolata (Schiff Péter), Zoltvány Irén : A pannonhalmi főafrátsági főiskola évkönyve és Reiner Irma : Szent Zita cz. munkák ismertetéseit. Közművelődés. 6., 7. sz. Temesvári János : Az erdélyi egyházmegye lelkészei. Zorger Gergely püspöktől eredő irat alapján összeállítja az erdélyi egyházmegyei lelkészkedő papság 1732-ki névsorát és jövedelmét. — 8. sz. Balla Mihály Ferencz : A domokosrendű apáczák múltja Erdélyben. Történelmi kútfők alapján az Erdélyben létezett domokosrendű apáczazárdák történetére vonatkozó adatokat közöl. La revue politique international, 1916. Márczius-április. H. Marczali : Polonais et Hongrois devant l'histoire. Szinte egyedülálló tény a világtörténelemben, hogy ez a két nép, mely több mint ezer esztendőn át szomszédos, sőt több ízben egészen szoros politikai kapcsolatba is kerül egymással, úgyszólván tökéletes békében él egymás mellett. Ennek az összhangnak természetes és történeti alapjait kutatja az értekezés s azt főleg szellemi tényezőkben (az