Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelvőr - 515
TÖRTÉNETI IRODALOM. 515 egyházról, a kiváltságos osztályok szerepéről stb. való felfogásukban) találja meg. A legrégibb történeti hagyományok inkább bizonyos rivalitásra, mint egyetértésre mutatnak a két nemzet között. A XI. századtól kezdve kezd a viszony közöttük határozottan körvonalozódni. Összetartó kapocs első sorban a német császársággal való közös antagonismus. Végigkíséri azután a magyar-lengyel politikai összeköttetések fonalát az Árpádok, Anjouk és Jagellók korában. I.egintensivebb az összeköttetés Nagy Lajos alatt, hol a politikai összetartozás erős kereskedelmi, gazdasági kapcsolatot is teremt. Később ez tágul. Magyarország sem a török, sem a német ellen nem számíthat Lengyelországra. Kiemeli azután a XVI—XVII. századok eseményeinek fontosságát. A reformatio itt is — ellentétben a többi európai nemzetekkel — nem tisztán dogmatikus, hanem nemzeti és sociális színben is jelenik meg. Érdekes a viszony fejlődése a XIX. században. Széchenyi, Wesselényi, Kossuth és Deák szereplése fontos itt. így nevezetesen Wesselényi elsőnek fejti ki a tételt, hogy Lengyelország restauratiója európai szükség az orosz terjeszkedés veszedelmével szemben. Magyar Figyelő. 1917. 10 füz. Marczali Henrik : Az orosz forradalom. A czári uralom bukásának előzményeit és körülményeit tárgyalja politikai, gazdasági és társadalmi szempontból. — Germanus Gyula : Kulturális problémák Törökországban. Az ozmán nép nemzeti kulturális tüneteit vázolja. 12. füz. Magyar Lajos : A közös vámterület ötven éve. Az osztrák vámpolitika vázlatos története 1775-től kezdve, mikor Mária Terézia az osztrák örökös tartományokat egy vámterületté egyesíti ; az osztrák-magyar vámterület utolsó félszázadáról azonban csupán a czímben szól. — Horváth Jenő : Az európai háború végső oka. A világháború eredetét a megoldatlan Balkán-kérdésnek és Oroszország hatalmi politikájának tulajdonítja, melyek 1815 óta fenyegették Európa békéjét. 13. füz. Valentényi Gáspár : Mit tanul a német ifjúság Magyarországról ? A német kereskedelmi iskolai tankönyveknek Magyarország történetére és földrajzára vonatkozó anyagát ismerteti s megállapítja, hogy nem felel meg a német alaposságnak, — Bonkaló Sándor : Szláv kérdések. Az ukrán-mozgalom különböző vonatkozásait ismerteti. 16. füz. Horváth Jenő : Az európai politika jelszavai. Az imperialisms, militarismus és nationalismus jelszavait valódi értékükben törekszik bemutatni. — Bonkáló Sándor : Oroszország Szerbia sírásója. Goperevics Szpiridion szerb történetíró >>Russland Serbiens Totengräber« czímíí czikkét ismerteti. — Mikszáth Kálmán : A politikai szemfényvesztés országából. Anglia XVIII—XIX. századi politikai és társadalmi viszonyait kedvezőtlen színben törekszik beállítani. Magyar Nyelv. 5. sz. Arany János emlékezetének van szentelve. — 6. sz. Erdélyi Lajos : A székelység és a nyugati magyarság nyelvi összefüggéséről ír, mely valószínűleg telepítésre utal vissza. — Karácsonyi János : Gyulafehérvár nevét onnan magyarázza, hogy a Szent Lászlótól odarendelt gyula = helyettes fővezér építhette Apulam római város romjaiból. Magyar Nyelvőr. 5—6. sz. Wertner Mór : Czigány és Zigány. Mint helynév már 1289-ben kerül elő Zygan ; ennek ejtése Szigán és semmi köze sincs a czigány népnévhez. — Klinda Teofil. XVIII. századi családneveket közöl az esztergommegyei Tokod helységből. 33*