Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 81

TÖRTÉNETI IRODALOM. 81'. alapítá Szent Domonkos a prédikátori szerzetet. — 325. sz. I. Ferencz József 1830 aug. 18.—-1916 nov. 21. A király életének és uralkodásának történetét vázolja. — 346—347. sz. Mosony Lipót : Thallóczy Lajos és a török-magyar levéltári kutatások Konstantinápolyban. Thallóczynak a konstantinápolyi török-magyar levéltárak felkutatására, a Corvinák, Rákóczi és Thököly hamvainak hazahozatalára, Karátson Imre irodalmi munkássága ügyében kifejtett tevékenységét jellemzi. — 349. sz. Túri Béla: A király nagy czíme. Egybeállítja a régi hitlevél szövegét és a tervbe vett vagy ajánlott módosításokat ; kifogásolja a Tisza által ajánlottat. Végül saját javaslatát közli. — 357. sz. Szlanka Károly : II József császár meglátogatja II Katalin czárnót. Kalotay Ferencz, »a nagy Falkenstein grófnak alamizsna-osztójáénak lekvelét közli. A levél, melynek latin eredetijét a zayugróczi plébánia levéltárában találták, József császár oroszországi utazásának leírását tartalmazza. —• 361. sz. A 67-iki koronázás. A czikk feleleveníti az akkori korszakos jelentőségű koronázást. Maga az országos ünnep nagyobb szabású keretben mozgott, mint a mai. Nem korlátozta a háborús állapot nyomasztó hatása A koronázásból Pestnek is kijutott a maga méltó szerepe. — 362. sz. Luttor Ferencz : A szent korona. Mint a bizánczi ötvösművészet remekét műtörténeti szempontból vizsgálja. Az Újság. 1916. 325. sz. I Ferencz József élete. Eletének és uralkodásának rövid története. — 329. sz. Marczali Henrik : Mikor Ferencz Józsefet koronázták. Az alkotmány helyreállítása, s a király megkoronázására vonatkozó történeti adatokat közli. — Szokolay Kornél : Ferencz József keleti politikáját ismerteti. E politika igazi conservativ szellemű volt. Uralkodása kezdetétől fogva mindig a szultán keresztény alattvalóinak sorsa javításán fáradozott. E mellett a török uralom fenntartását a Balkán-szigeten az európai politika egyik saroktételének tartotta, melyhez szigorúan ragaszkodott. Ferencz József keleti politikája tehát szükségszrüleg ellentétbe jutott Oroszország keleti politikájával, mert Oroszországnak a keleti keresztények protegálása csak eszköz volt hatalmi czéljának eléréséhez. — Csekey István : A trónöröklés és a koronázás. A trónöröklés, mely a monarchiának alaptulajdonsága, rendjét, lényegét ismerteti. A trónöröklés lényege, hogy az arra jogosult az állam alkotmányában meghatározott trónöröklési rend értelmében trónüresedéskor uralkodó lesz. A trónralépő személyt két körülmény határozza meg. i. Az utódlási jog. 2. A trónöröklési rend. Szól azután az ági trónöröklés rendjéről, a koronázásról. Nálunk a közjognak alaptétele, hogy az alkotmányszerű teljes királyi hatalom az öröklés jogán csak a koronázás által száll a trónralépő királyra. — 335. sz. Holub József : A Habsburg-ház utolsó férfitagjának temetése. Az 1740-ben elhalt III. Károly király (VI. Károly császár) temetése részleteit közli egykorú leírás után. -—• 339. sz. Váradi Antal : A bedőlt templom. A lipótvárosi bazilika építéséről és rombadőléséről ir, s ezzel kapcsolatban a ferenczvárosi és budavári koronázási templomról emlékezik. — 345. sz. Lampérth Géza : A magyar gárda bölcsője. Hiteles levéltári adatok és közlések alapján azon történeti vonatkozásoknak képét adja, a melyek a testőrséget az ősi Pozsonyhoz, s az ifjú Erzsébet-egyetcmhez kapcsolják. — 353. sz. Takáts Sándor : A magyar és a török sátormesterek. A török hódoltság korának iparosairól, a betelepült új-kereszténv (anabaptista) iparosokról, sátorcsinálókról, valamint a külföldre, főleg Törökországba vitt iparágak mestereiről értekezik. — 359. sz. Csekey István : A trónöröklés jogának utolsó Századok. 1917. I. füzet. 6