Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Hirlap - 82

82 TÖRTÉNETI IRODALOM. 82'. megállapítása 1723-ban. III. Károly király, az osztrák Habsburgház férfiágából az utolsó volt. Kívüle mindössze öt női tagja volt a dynastianak. Az udvarnál mind sürgősebbé vált a trónörökösnő személyének kijelölése. Ezért publicálták 1713-ban a titkos családi egyezséget, a mely a Habsburg-ház nőágainak öröklési sorrendjét szabályozza. Ez egyezség Magyarországra nem volt kötelező. Sőt III. Károly 1712. hitlevelében fiágának kihalása esetére biztosítja a nemzet szabad király választási jogát. Közben Károly király családi körülményei is kedvezőbbekké váltak. 1717-ben Mária Terézia jött a világra, s így leszármazó trónörököse lett. Most máielérkezett az idő arra, hogy a nőág trónöröklésének ügyét Magyarország elé vigye. 1722-ben az erdélyi országgyűlés is beczikkelyezte a pragmatica sanctiót. Károly egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a házilag megállapított öröklési rendet Magyarországra octroyálja. Az udvari conferentiákon súlyt helyeztek arra, hogy Magyarországot szépszerével megnyerjék. Viszont a magyaroknak sem volt más választásuk. Annyira a viszonyokban rejlő belső kényszeren alapuló volt az az elhatározás, a melylyel Magyarország elfogadta a nőág trónöröklését, hogy szinte kétségtelen, ha Károly 1722-ben királyválasztásra hívj a össze a rendeket, Mária Teréziát választják meg arra az esetre, ha fia nem születik. Az ország érdeke szinte ellene volt minden más megoldásnak. Budapest. 1916. 329. sz. Farkas Ernőd : Ferencz József életéből. A király uralkodásának vázlatos története. Budapesti Hirlap. 1916. 322. szám. Nagy Emil: Bismarck és Helgoland. Hoffmann H.-пак, a Hamb. Nachrichten szerkesztőjének háromkötetes munkája alapján arról ír, hogy mily erősen tévedett Bismarck, midőn elítélte azon német-angol megegyezést, melynek értelmében Anglia odaadta Németországnak Helgolandot és ezért cserébe kapta Zanzibár-Witut. — 325. sz. A legfőbb hadúr czímű czikk I. Ferencz József jellemzése katonai szempontból. — Ferencz József kora. Tömör ismertetése uralkodásának. — 335. sz. Thallóczy Lajos. 1851—1916. Jellemző megemlékezés. — 338. sz. Csánky Dezső: A magyar impérium. Meleghangú búcsúztató, melyet a M. T. Akadémia, a Tört. Társulat és Genealog. Társaság nevében mondott Thallóczy ravatalánál. — 341. sz. A hitlevél. Vezérczikk. Az alkotmány-biztosító okmány történeti ismertetése. Fölavatási hitlevélről csak II. Ferdinánd óta lehet beszélni. Addig ebben az értelemben vett hitlevelek nem voltak ; hanem vagy választási alkukkal, vagy koronázási törvényekkel, vagy a kettővel együtt találkozunk.— Hanuy Ferencz: A kánonjog kodifikácziója. A kánonjogi codex elkészítésének körülményeit ismerteti. — 342. sz. Császár Elemér : Mária Terézia magyar testőrei. Álmagyar testőröknek, különösen Bessenyei György érdemeit méltatja. —- 343., 345. sz. Kmety Károly : Üzenet a hitlevél-bizottságnak. А IV. Károly király hitlevelének előadói tervezetét méltatja szoros közjogi szempontból s az e szerint kívánatos módosításokat ajánlja az országos bizottság figyelmébe. Óhajtja, hogy a közjogi helyzet és a hitlevél szövege és tartalma teljes harmóniában legyenek. — 354. sz. Kádár Lehel: Mátyás király kárpitja a koronázáson. A kárpit leírása. — 357. sz. I. Ferencz József a történelemben. Méltatása hosszú uralkodásanak, mely a történelemben külön korszakként lesz megjelölve. — I. Bull: A Habsburg-dinasztia. A család jelenleg élő tagjaira és egymás között való kapcsolatokra vonatkozó adatokat közöl. A ma élő kir. herczegek utolsó közös ősének, II. Lipót király leszármazottjainak nemze-