Századok – 1917

Történeti irodalom - Eckhart; Franz: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Ism. Áldásy Antal 68

68 TÖRTÉNETI IRODALOM. 68'. ség nem felel meg a tényleg beszedett összegnek, még kevésbbé a birodalmi zsidóság valóságos anyagi helyzetének. Egyrészt vannak területek, a hol az adó tényleg nem folyt be, másrészt számolnunk kell azzal, hogy a rendelkezésünkre álló anyag bizonyára hiányos. De még ha a fentjelzett eredmény megfelel is a valóságnak, a zsidók megterhelése így is nagy ; a tőlük beszedett adó mai pénzben szerző számításai szerint 2,317.332 koronának felel meg. A nagyobbik veszedelme azonban ez adónak az volt, hogy a jövőre praecedensül szolgált. így Albrecht koronázása után egy kivetendő császárkoronázási zsidóadóra két előirányzatot készíttet. Egyiket Nachem bécsi zsidó állítja össze, a ki pedig jól ismerhette hitsorsosai vagyoni helyzetét. Ennek végeredménye kerek számban 156.000 forintot tesz ki. A másikat Weinsbergi Konrád állítja össze az 1434-i adóbehajtás alapján, és mérsékeltebb összegeket állapít meg, mint Nachem listája. A négy listát — 1434, 1435 és két r438-i — a szerző táblázatosan közli. A munka művelődés-, nevezetesen gazdaság- és pénzügytörténeti szempontból rendkívül tanulságos és értékes. A nagy és nehezen áttekinthető anyag feldolgozási módjáról felesleges bármit is mondanunk. Mindenki, a ki Zsigmond uralkodásának különösen későbbi korszaka iránt érdeklődik, tudja, hogy mit tett eddig a kiváló szerző ezen a téren, tudja azt is, hogy az ő munkái alig utóiérhető példái a történetírói tájékozottságnak és lelkiismeretességnek. Ebben a dolgozatában fokozottan élvezzük ezeket a tulajdonait, annál is inkább, mert itt teljesen úttörő munkát végzett, a melyért különösen az első sorban érdekelt német történettudomány nagyon hálás lesz majd neki. De a magyar történetírásnak is igen nagy szolgálatot tett. Mintát és igen értékes adalékokat nyújtott annak, a ki majd tüzetesebben fog foglalkozni a Zsigmond korabeli gazdasági, pénzügyi történet bonyolult, zavaros, eddig jóformán teljesen érintetlen, de annál érdekesebb problémáival. Igaz, hogy erre a munkára elsősorban maga a tudós szerző lenne hivatott. p. Franz Eckhart : Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Innsbruck, Wagner, 19Г4. (Sonderabdruck aus den Mitteilungen des Instituts für österr. Geschichtsforschung. IX. Ergänzungsband.) Eckhart Ferencznek oklevéltani irodalmunk néhány becses, alapvető tanulmányt köszönhet. Folyóiratunkban 1910-ben jelent meg egy tanulmánya, a melyben azzal a hatással foglalkozik, melyet a pápai és a császári kanczelláriai gyakorlat Árpád-