Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Keresztény Magvető 635

történeti irodalom. 635 vállalat május 24. és június 5-ike közé esik, Lévay emlékezésének Szemere és Arany tárgyalgatásáról szóló része viszont januárról júniusra teendő át. Arany tervének története sem végződik az ajánlkozásnak egyetlen írott emlékénél, mint eddig hitték. A Respublica jún. 20-iki száma már határozott »népi lapot« említ, melyet Arany és Gondol Dániel óhajtanak kiadni. Nyomait mutatja a czikkíró Vas Gereben féltékeny kifakadásainak, melyeket az államsegély elvonásának lehetősége sugallt. A Közlöny új szerkesztője, Emődi Dániel, beköszöntő czikkében már a szerkesztőkön kívül azt is tudja és tudatja, hogy hetenként kétszer fog a néplap megjelenni Népszabadság czímen. Szemere az új néplappal Táncsics terveit keresztezte : annak radikális szavát akarta vele ellensúlyozni. — Szigetvári Iván : Nemzetünk költői tehetsége. Az áttekintés folytatása 1772-től. Megállapítása : nemzetünk első sorban lírikus, azután epikus és utolsó sorban drámai tehetségű. —- Tolnai Vilmos : Arany, Gondolatok a békecongressus felöl. Költőnk az 1850. évi frankfurti békecongressus értesítéseiből vett ihletet költeményéhez. — Lukinich Imre : Petőfi és III. Napoleon. Marquis de Galifet emlékiratai alapján Petőfi két sorának regényes szerepét vázolja Napoleon történetében. — Bélteky László ismerteti Kacziány G. könyvét. (A magyar mémoire-irodalom 1848-tól 1914-ig.) Karpathen Post. 1917. 31., 33., 35., 38. sz. Lipták János folytatja Bohus Györgynek a szepesség történetével foglalkozó »Historischgeographische Beschreibung des in Oberungarn berühmtesten Zipser Landes« czímű kézirati művének fordítását. Katholikus Szemle. 1917. Október. Hadzsega Gyula : A galicziai probléma. W. Ritter v. Schilling-Singalevits : Zur Frage der Sonderstellung Galiciens, Wien, 1917. könyvének kapcsán vázolja a lengyelukrán küzdelmeket Galicziában s a két nemzet politikai törekvéseit az Ausztriához való csatolás óta a mai napig. Felveti azt a kérdést is, hogy minő hatással lehet e kérdés Magyarország fejlődésére, de megállapítása szerint a probléma mikénti megoldása reánk nézve egyelőre közömbös. — Agárdi László : A kolostor Kemény Zsigmond regényeiben. Foglalkozik Kemény felfogásáról a kolostorokról és kolostori életben általában, végigveszi regényeit, melyben kolostor, kolostorba vonulás nagyobb szerepet játszik (Élet és ábránd, Gyulai Pál, Zord idő, Rajongók) s végül vizsgálja, mennyiben hű a kolostori élet leírása Keménynél. — Réthei Prikkel Marián : őseink és az ital czímmel érdekes régiségtani értekezés első részét adja. Vizsgálja az italnak őseink életében játszott sokféle szerepét. Igen sok forrásból bizonyítja, hogy általában őseink megrögzött rossz szokásúnak tartották az iszákosságot. El volt ez terjedve az udvarnál, főnemesség, köznemesség és köznép, katonák és egyháziak körében egyaránt és pedig nemre és korra való tekintet nélkül. Sok bor terem az országban és sok az ivásra való alkalom. Ilyen a névnapi ivás, az áldomás, kötőpohár szokása. Ez utóbbiakkal bővebben foglalkozik s eredetét, jelentését vizsgálja. — A könyvismertetések és bírálatok rovatában Sipos István : A római kérdés cz. munkáját ismerteti В alanyi György és Friedrich Reischl : Die Stiftsherren cz. népszerű könyvét Fallenbüchl Ferencz. November. Hanuy Ferencz : Protestáns és katholikus megújhodásról a reformáczió jubileumán cz. czikkében elmondja először az eseményt, melynek négyszázéves jubileumát ülte most a protestáns világ. Adja azután Harnacknak, Loofsnak, Troeltschnak felfogását a reformatio lényegéről és jelentőségéről. Vázolja végül a katholikus egyház állásfoglalását a reformatio ügyében, a tridenti és 1870-iki