Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Közlemények Szepes Vármegye Multjából 636
<636 történeti irodalom. vatikáni zsinatok működését ; s az egyházjognak X. Pius pápa alatt történt codifikálását említi végül. — Fieber Henrik : Egyházi fehérneműek cz. czikke tulajdonképen az egyházi ruházkodás aesthetikája, de sok történeti adat is van benne az egyházi fehérneműek fejlődésére vonatkozólag. -— Réthei Prikkel Marián adja Őseink és az ital cz. régiségtani czikkének folytatását. Ezúttal azt tárgyalja, mit ittak apáink, beszél a különböző ivóedényekről, arról, hogy mennyit ittak a régi magyarok ; összeállítja az ivás és részegségre vonatkozó régi magyar kifejezéseket, s a folytatás végén monographiaszerűen foglalkozik a duskaivás szokásával és eredetével. — Túri Béla ismerteti Raáovics László : A katholikus autonomia szervezése cz. munkáját ; Révai Mór : A magyarság ügye a külföldön ism. r. e. és Hadzsega Gyula : Szentírási kánon és szövegtörténet ismerteti Pataky Arnojld. Keresztény Magvető. 1916. 1—6. f. Boros György : Visszatekintés íz Unitárius Theologiai Akadémia fejlődésére cz. tanulmányában ismerteti azokat a szabályzatokat, melyek az unitárius papnevelés intézményes biztosítására irányultak kezdettől fogva. A dolgozat a XVII—XVIII. századra vonatkozólag csak rövid áttekintést nyújt, ellenben részletesen foglalkozik az 1847-i tervezettel, valamint az 1896—97-i új szervezéssel, mely a Theologiai Akadémia fejlődésében korszakot jelent. (1. 2. f.) — A3, füzetben Kelemen Lajos foglalkozik Toroczkai Máté unitárius püspök családi nevével a tőle megszokott lelkiismeretes körültekintéssel. Kelemen czikke tulaj donképen az egyetlen az évfolyamban, melynek tartalma a magyar történetirodalmat közelebbről is érinti. — Ugyancsak Kelemen Lajos tollából való a »Marosköri ingó műemlékeink biztonságba helyezéséről« cz. jelentés is, mely azokról az intézkedésekről szól, melyek az 1916-os oláh betörés következtében szükségesekké váltak. Megnyugvással olvassuk, hogy a fenyegetett területek ingó műkincseit sikerült biztonságba helyezni. 1917. évf. 2. füz. Miklós Ödön : »Statorius János lengyel socinianus levele Frank Ádám kolozsvári unitárius lelkészhez 1638-ból« czimen a hágai kir. könyvtár egyik, a XVII. századi erdélyi vallási viszonyokra rendkívül jellemző nyomtatványát ismerteti. — 3. füz. Pap Domokos a XVII. században szokásos papmarasztalás történetére vonatkozólag néhány jellemző levelet közöl a tordai unitárius egyházközségi levéltárból. Korrespondenzblatt des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. XXXIX. évf. 1916. i—12 f. Melich János : »Barcza, Barczaság, Bárcza« czikke annak a tanulmánynak fordítása, mely a Magyar Nyelv XI. k. 241. lapján is napvilágot látott. — Fischer Emil Câmpulung romániai község történetére vonatkozólag közöl adatokat. — Ugyancsak Fischer Emil foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hol feküdt a kunokról szóló történeti emlékekben emlegetett »Comania alba«. — Teutsch Frigyes : A bonyhai káptalan (Capitulum Bachniense) történetére közöl adatokat. A kisebb közleményekben több történeti vonatkozású apróságot olvashatunk ; az irodalmi rovat is tartalmaz ismertetéseket, bírálatokat történelmi kiadványokról. Közlemények Szepes Vármegye Múltjából. 1915. 2—4. füz. E becses folyóirat első hét évfolyamának pontos név- és tárgymutatóját tartalmazza a) a közlemények szerzőinek névsorában, b) az ismertetett könyvek, folyóiratok, fölolvasások czímeit szerzőik nevének betűrendjében. 1916. I—4. füz. Weber Arthur : A szepesi nyelv járástanulmányozás története. A XVI. század tudósai gepida eredetűeknek vallót-
