Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 632

<632 TÖRTÉNETI IRODALOM. Budapesti Hirlap. 1917. 231. sz. Bálás György. Magyar hadtör­ténelmi muzeum czímmel egy nagyszabású műemlék felállításának fontosságáról és szükségességéről ír. Budapesti Szemle. Augusztus. Márki Sándor> Az 1849. évi osztrák-orosz szövetség fölbontasa. Az események egymásutánját adja a czikk, főként a Pesti Napló egykorú hírei alapján. A szabadságharcz leveretése után az oroszok a szláv nemzeti aspiratiók központja voltak ; azok a jótékony adományok, a melyekkel a czár a hazai görög­keletieket segíti, továbbá az orosz nyelv terjesztésére vonatkozó röp­iratok úgy mutatják, hogy e reménynek van alapja. A magyarságról a közhit azt tartotta, hogy reménykedve fogadja az orosz mozgal­makat, viszont minden külföldi állam érezte e bonyodalomban Ma­gyarország hivatásának jelentőségét. Az 1853. évi montenegrói föl­kelés európai háborúval fenyegetett : Ausztria közbenjárása azonban a beavatkozásra való alkalmat az oroszoktól elragadta. Ausztriát ezután sem sikerül Oroszországnak a semlegességből kiragadni ; csu­pán a magyar bujdosók felhasználása ellen tiltakozik Ausztria a por­tánál. Viszont Froude szerint Anglia és a francziák azzal a felháboro­dással állanak ki a síkra az oroszokkal szemben, melyet a czárnak hazánk ügyeibe való avatkozása keltett. A magyar emigránsok sem látják elérhetetlennek a bosszút ; közülük az oroszok mellett csak Gál Sándor próbált hangulatot kelteni. Határozottabban a porosz szövetség megkötése után lép fel Ausztria : követeli a dunai fejedelem­ségek kiürítését ; 1854. aug. 20-án az osztrák csapatok megkezdték bevonulásukat Oláhországba. — Berde Mária : Gáspár János hagya­tékából. A tankönyvíró Gáspár (1816—1892) kézirataiból érdekes köz­lések, különösen irodalomtörténeti érdekűek. Szó van bennök a kor nagyjairól, irodalmi életéről a 30-as, 40-es és 50-es években. — Dékány István : A történelmi cultura eszméi Nietzsche korában. A XIX. szá­zadban nagy a történeti érdeklődés ; a XVIII-kal szemben ennek a századnak a constructiója mindig hű igyekszik lenni a kútforráshoz. A történelmi módszertan Német- és Angolországban az eredetiség alapjára épít mindent : sőt a németek a »sich selbst auslöschen« elvét hangoztatják. A század második felében már minden igazolatlan, a mi nem történeti adatokon alapul ; teljesen gyakorlati jellegű tudományokban is történeti iskolák keletkeznek, a rendszerezés hite­lét veszti. Nietzsche a meddő történelem ellen kel ki ; sürgeti a tör­ténelmi tanulmányok bilincsének a lerázását, a feledést, azt a képes­séget, hogy a boldogság tartama alatt történetietlen módon érezzünk. De nemcsak a boldogság akarása, a népművelés szempontja is a his­torismus ellen lelkesíti. Vétkéül vallja, hogy megszünteti a mystikum vonzó erejét, lerombolja az illusiókat, merevvé, művészietlenné tesz, objectivitásgépekké. A történelmi műveltség másféle formájának azonban virágzást óhajt. Erejét a constructiv kulturerővel akarja kiegyenlíteni, a magasabb álláspontot a gondolkodó ember cselek­vésében jelölvén meg. Az objectivitás tévesen értelmezett merevsége ellen küzd, vizsgálódásában hiányzik a tárgyilagosság organikus for­mája. A cultura két eleme közül csak a történelmi positivum, a tör­ténetietlen merő negatívum. De a tett culturájában is a historismus győzedelmeskedett : a modern ítélet a pártállás nélkül való ítélet. — s : A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetek. Méltányló ismertetés a Szervezeti szabályzat és Hekler A. beszámolója alapján. — Barabási Kun József : A magyar czímer és a királyi czím. Illés József dolgozatának megállapításait közli. — d.— : Szögyény-Marich emlékiratai. Az újabban megjelent II. kötet tartalmának áttekintése.

Next

/
Thumbnails
Contents